[et_pb_section admin_label="section"]
[et_pb_row admin_label="row"]
[et_pb_column type="4_4"][et_pb_text admin_label="Text"]
Felül kell vizsgálni Magyarország alaptörvényének decemberi, „nyilvános konzultáció nélkül elfogadott” kilencedik módosításait a társadalom egyes csoportjait esetlegesen hátrányosan érintő megkülönböztetés elkerülése érdekében – jelentette ki az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság hétfőn.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács szakértői csoportja véleményében mindenekelőtt hangsúlyozta: „aggodalommal veszi tudomásul”, hogy a módosításokat a koronavírus-járvány miatt bevezetett különleges jogrend ideje alatt, nyilvános konzultáció nélkül fogadták el. Úgy ítélték meg, hogy a gyors eljárás nem volt összhangban a demokrácia, az emberi jogok és jogállamiság védelme érdekében a szükségállapotok idejére vonatkozóan megfogalmazott ajánlásokkal.
A szakbizottsági vélemény az alkotmánymódosítás egyes cikkeire is kitért. A házasság meghatározása – ami a magyar alaptörvény szerint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség –, valamint az a kiegészítés, hogy az anya nő, az apa férfi, a testület szerint a módosításban vázolt módon a magyar államra és annak jogalkotójára tartozik.
Kitértek ugyanakkor arra a részre is, miszerint csak házaspárok fogadhatnak örökbe gyermekeket, illetve egyedülállók csak a családügyi miniszter külön engedélyével tehetnek így. A szakértők arra figyelmeztettek, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye által meghatározott hátrányos megkülönböztetés vetődhet fel akkor, ha a magyar családjog csak a heteroszexuális egyedülállók, vagy nem házas, de csak ellentétes nemű párok számára teszi lehetővé az örökbefogadást. Az alkotmánymódosítás ugyanis nem eredményezheti a nem heteroszexuális személyek védelméről szóló törvények csorbulását. Úgy vélték, hogy egyértelmű feltételeket kell meghatározni a családügyi miniszter mérlegelési jogkörének korlátozására, biztosítva a megkülönböztetés tilalma elvének érvényesülését, beleértve a szexuális irányultságot és a nemi identitást is.
Mint közölték, az alkotmánymódosítás a gyermekek nemi identitását a „születéskor regisztrált” nemükre korlátozza, ezzel alkotmányellenessé és ezért lehetetlenné teszi a transz- és interszexuális emberek nemének jogi elismerését. Ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi emberi jogi normákkal, a rendelkezés a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetéshez vezethet. A szakértők azt javasolták az illetékes magyar hatóságoknak, hogy helyezzék hatályon kívül a szóban forgó módosításokat, de legalább biztosítsák, hogy a szabályozás ne csorbítsa a transzneműek jogait megszerzett nemi identitásuk jogi elismerésére.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló paragrafusokat érintően a Velencei Bizottság szintén aggodalmát fejezte ki az oktatási rendszerre gyakorolt hatás miatt. A vélemény szerint ugyanis a módosítás veszélyeztetheti az akadémiai szabadságot és gyengítheti a felsőoktatási intézmények autonómiáját. A bizottság ezért arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tekintsék az egyetemeket a szabad gondolkodás helyszíneinek, biztosítsák akadémiai szabadságukat és autonómiájukat, emellett pedig az állami pénzeszközök és a közfeladatok demokratikus ellenőrzés alóli kivonásának kockázatára figyelmeztetett.
(MTI)
[/et_pb_text][/et_pb_column]
[/et_pb_row]
[/et_pb_section]
