Antitestvizsgálattal érdemes ellenőrizni, termelődött-e ellenanyag - ennek eredményétől tenné függővé Falus András immunológus, hogy szükség van-e harmadik oltásra vagy sem. Sinopharmot ő semmiképpen sem adna harmadjára.
Minden olyan hatvan év felettinél, aki Sinopharm-vakcinát kapott, antitest-vizsgálattal kellene ellenőrizni, termelődött-e ellenanyag – mondta a Magyar Hangnak Falus András immunológus, akit az Orbán Viktor kormányfő által bejelentett harmadik oltással kapcsolatban kérdeztünk. A szakember szerint helyes döntést hozott a kormány, amikor lehetővé tette az újabb vakcina beadását, valamint akkor is, amikor az orvosokra bízta a részletekről való döntést.
Falus András harmadik oltásként semmiképpen sem Sinopharmot javasolna, sokkal inkább Pfizert, aminek hatékonyságát elmondása szerint a vizsgálatok is alátámasztják. Akik két Pfizert kaptak, mégsem alakult ki bennük védettség, azoknál is Pfizerrel ismételne Falus, illetve a másik mRNS-alapú oltással, a Modernával. A Pfizernél és a vektorvakcináknál messze nem volt annyi probléma ellenanyag-mérések során, mint a Sinopharmnál, jegyezte meg az immunológus.
Az AstraZenecával kapcsolatban Falus elmondta, fiatal nőknél a trombózis veszélye miatt érdemes inkább mást választani, valamint harmadik oltásként szerinte nem a legmegfelelőbb, miután a tüskefehérjét kódoló gént ez esetben egy csimpánz adenovírus juttatja be. Falus szerint az oltott ember már érzékenyítődik az adenovírusra, és mire a harmadik oltással bevinné a hordozó, már nem reagál rá annyira a szervezet, mint korábban. Ezért az AstraZenecát kapók esetében is a Pfizer és a Moderna lehet jó választás harmadik oltásként – véli Falus András. A Szputnyikot is meggyőző vakcinának tartja emellett, még akkor is, ha az Európai Unióban hivatalosan még nem hagyták jóvá azt.
A lapunk által megkérdezett egészségügyisek egyébként egyetértenek azzal, hogy kötelező lesz a területen dolgozók számára a koronavírus elleni oltást beadatni. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) várta már ezt a kezdeményezést és maximálisan támogatja azt – fejtette ki lapunknak a szervezet elnöke, Balogh Zoltán. Szerinte a szakmai hivatástudatukhoz hozzátartozik, hogy ha egy betegség átadásában a dolgozók is közrejátszhatnak, akkor ezt minden lehetséges módon meg kell akadályozni. Az első két hullám során sajnos nem volt adott ez a lehetőség, így több egészségügyis – a környezetükben élőkhöz hasonlóan – megszenvedte a fertőzést. Most már szerencsére lehetséges az oltás beadása, így mindenkit erre buzdít a szakdolgozói kamara.
Balogh Zoltán hozzátette, az egészségügyben egyébként sem ritka, hogy kötelezővé teszik bizonyos oltások beadatását, ilyen például a Hepatitis B elleni vakcina. A szakemberek évente felülvizsgálják, mely oltásokat érdemes hozzáadni a körhöz. A bárányhimlővel szembeni oltást például a gyermekvédelemben dolgozók számára szokták előírni, ha kisebb korukban nem estek át a betegségen. Az egyedüli választható az influenza elleni vakcina, ám ezt is erősen ajánlják a dolgozóknak.
Kérdeztük arról is, hányan kaphatták meg eddig az egészségügyben a koronavírus elleni vakcinát. Pontos adatai a MESZK-nek erről nincsenek, de a legutóbbi információi szerint 85-97 százalék közötti azok aránya, akik megkapták már az oltást. Megbízható adatokkal szerinte az Országos Kórházi Főigazgatóság rendelkezik.
Balogh Zoltán arról is beszélt, hogy a MESZK-nek nincs egyelőre álláspontja a harmadik oltásról, szerinte erről az immunológusok mondhatnak többet. Mindenesetre korábban már ők is hallottak olyan előrejelzéseket, amelyek szerint hat-nyolc hónappal az oltások beadása után esetleg szükség lehet egy következőre. Arra a kérdésre, miszerint beadatná-e magának a harmadikat, azt mondta: ha az lesz a vélekedés, hogy erre szükség van, akkor természetesen, be fogja adatni magának.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöki titkárságától is azt a választ kaptuk, hogy egyetértenek az egészségügyben az oltás kötelezővé tételével, fontosnak tartják és üdvözlik a lépést. Az egészségügyisek átoltottságáról nekik sincsenek hivatalos adataik, de magasabb az átoltottság, mint a lakosság körében – jegyezték meg. – Az egészségügyben dolgozók számára eddig is volt kötelező oltás (például a Hepatitis B ellen), jelenleg ez az intézkedés biztosíthatja a betegek és a kollégák védelmét – tette hozzá a Magyar Orvosi Kamara.
Mint arról lapunk is beszámolt, Orbán Viktor az egészségügyisek számára kötelezően előírt oltás mellett péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt, augusztustól lehet igényelni harmadik oltást, amit a korábbi, második beadása után leghamarabb négy hónappal kaphat meg mindenki, de ettől egyénileg el lehet térni. A háziorvossal kell egyeztetnie annak, aki szeretne harmadik vakcinát kapni, és ott is vehetik majd fel az emberek az oltást. Az orvos dönt majd arról is, melyik típusú vakcinát érdemes beadni harmadiknak. A miniszterelnök szerint egyes vélemények szerint az a jó, ha a különféle típusú vakcinákat variálják, de erről megoszlanak a vélemények és erről nem a politikának kell döntenie.
A fővárosi antitestmérésekből az derült ki legutóbb, hogy a legtöbbekben Sinopharm-vakcinák beadása után nem alakult ki megfelelő szintű védettség. Volt, aki érthetetlennek nevezte azt is, miért adtak annyi hatvan év felettinek Sinopharmot, miközben ezt korábban elsősorban fiatalabb férfiakon tesztelték.
Merkely Béla, a Semmelweis egyetem rektora ugyanakkor arról beszélt, hogy az antitestszint megállapítása még nem bizonyító erejű arra nézve, valakinek van-e megfelelő védettsége. Szerinte nagyon heterogén a különböző laborokban levett vérminták vizsgálatainak érzékenysége, az oltások lényege pedig a klinikai hatékonyság. (Falus András ezzel nem ért egyet, lapunknak azt mondta, az antitestek mérése igenis fontos irányadó pont lehet, különösen idősebb embereknél.) Merkely Béla szerint a harmadik oltás a krónikus betegségben szenvedők esetében lehet fontos, de erről még nincsenek klinikai vizsgálatok, és megfelelő szakmai álláspont sem alakult ki.
