Az első féléves adatok alapján minden kétséget kizárva kijelenthető: ha nem avatkozunk most közbe, a fővárosi önkormányzat az év végére fizetésképtelenné válik. Ezt elkerülendő alaposan bele kell nyúlnunk a költségvetésbe – mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának adott interjújában.
De, mint mondta, még így is marad két nagy kockázati tényező, amelyek a városvezetéstől függetlenül továbbra is fennállnak. Az egyik a közösségi közlekedés számára a költségvetési törvényben biztosított 12 milliárd forintos támogatás, amely még mindig nem érkezett meg, így most az önkormányzat előlegez havi egymilliárd forintot a BKK-nak. A másik pedig a járvány, a negyedik hullám intézményekre és a közösségi közlekedésre gyakorolt hatása. „Ezekkel nem számolva látok egy szűk mezsgyét arra, hogy folyószámlahitel tartozás nélkül zárjuk le az idei évet” – mondta.
Most jutottunk el oda, hogy hozzá kell nyúlni a 25 milliárd forintos folyószámlahitel-kerethez. A legfrissebb számokból azt látom, hogy minden működésre fordítható állampapírunk és készpénzünk elfogy szeptember 4-re, így onnantól kezdve folyószámlahitel-keretből működik a város. Ha minden jól megy ez csak két hétig tart, mivel megérkezik az iparűzési adóelőleg második része – fogalmazott Kiss Ambrus.
Hozzátette: „Év végére a végszámla bizonyos áldozatok árán kihozható nullára. Ha viszont nem érkezik meg a normatíva, vagy újabb lezárások lesznek a járvány miatt, akkor sok milliárdos hitellel indítjuk a jövő évet, ami sértené a gazdasági stabilitási törvényt.”
Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „olyan nem lesz, hogy a munkavállalóink nem kapják meg a bérüket. Ha technikai értelemben csődhelyzet állna elő, akkor sokkal inkább a kormánynak fizetendő pénzeket kellene visszatartani, ha már ők is ezt teszik”. Mint mondta, nincs olyan projekt amit töröltek vagy leállítottak volna. Helyette 65 ponton módosítják az idei költségvetést.
Arról is beszélt, hogy a járvány miatt a fővárosi cégek is rosszul teljesítenek. A budapesti fürdőtársaság például a járvány előtt osztalékfizető volt, tavaly viszont 1,5 milliárd működési hitelt kellett adniuk a cégnek a fizetőképesség fenntartása érdekében, amelyből az idén csak 700 milliót tudnak visszafizetni. A társaság a korábbi 7,3 milliárdos első féléves bevétel helyett az idén alig 700 milliót tudott beszedni. Ezenfelül a Rác fürdő felszámolói költségére is elmegy 1,35 milliárd forint, ezt is az önkormányzat kénytelen megelőlegezni a cégnek. Az állatkert bevétele 746 millió forintról 244 millióra apadt.
Tarlós idején 10 milliárdot kellett szolidaritási hozzájárulás címén befizetnie a fővárosnak, az idén 35 milliárdot. A 12 milliárdos közlekedési normatíva első része augusztusra mindig megérkezett a fővárosi számlára, most még a támogatási szerződést se írtuk alá, az iparűzési adó megfelezése 17 milliárdos elvonást jelentett – reagálta Tarlós István kritikájára.
Hozzátette: 2019-ben, az utolsó Tarlós-évben 236 milliárdos bevételhez 216 milliárdos kiadási oldal társult, míg 2021-ben 217 milliárd bevételből 291 milliárd forintos kiadást kellene fedezni. A kiadás növekedésének oka a szolidaritási adó 25 milliárdos növekedéséből, a közösségi közlekedésre költött plusz 28 milliárdból, valamint a 2020-as béremelésből, az intézmények infláció miatti magasabb működési költségéből, illetve a járvány miatt elmaradó bevételek kompenzációjából adódik össze. Csupán az élelmiszerek drágulása 300 milliót vett ki a kasszából, hiszen az idősotthonokban nem csökkenthetők az adagok.
