Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán számolt be róla, hogy közérdekű bejelentést tett az Állami Számvevőszéknek a Fidesz-KDNP tiltott kampányfinanszírozása kapcsán. Az ellenzéki képviselő arra kéri az ÁSZ-t, hogy vizsgálják ki, a 2022-es választások során a Fidesz-KDNP részesült-e hozzájárulásban a Megafon, a CÖF, illetve más szervezetek részéről.
– A Fidesz és a propagandája hónapok óta vádolja hamisan az ellenzéki pártokat különböző támogatások elfogadásával. Persze kilóg a lóláb, hiszen az ÁSZ érdekes módon nem talál ilyen problémákat a Fidesz-KDNP-nél, pedig bőven lenne miért kutakodni – írta bejegyzésében a Momentum politikusa. Az ügy apropója, hogy az Állami Számvevőszék tiltott kampányfinanszírozásra hivatkozva több mint 3 milliárd forintos bírságot lengetett be hat ellenzéki pártnak. Hajnal szerint ekkora összeg megvonása után esélyük sem maradna érdemi kampányt folytatni a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokon. Épp ezért gondolják, hogy érdemes lenne a kutakodni a Fidesznél is. – Amennyiben talál szabálytalanságot az ÁSZ a Fidesznél, akkor alkalmazzák rájuk a megfelelő jogkövetkezményeket – írja bejegyzésében.
Mint ismert, az ellenzék tavalyi közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter korábban maga árulta el, hogy a választási kampányban százmilliókat kapott mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az Egyesült Államokból. Az ügyben több vizsgált is indult, a titkosszolgálatok is foglalkoztak a kérdéssel, jelentéseiket pedig anonimizálva ugyan, de nyilvánosságra is hozták. Ezekből kiderült, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester egykori tanácsadójához – Korányi Dávidhoz köthető Action for Democracy (AD) nevű amerikai szervezettől összesen 3,1 milliárd forint érkezett hét magyar szervezethez tavaly tavasszal, tehát még a választási kampányban és nyáron, a legnagyobb összeg, 1,8 milliárd forint az MMM-hez. A jelentés megállapítása igencsak hasonlít a kormányzati kommunikációhoz: „Jelen helyzetben a nemzetbiztonsági kockázatot – sikeres kampány és választási győzelem esetén nemzetbiztonsági érdeksérelmet – az jelenti, ha Magyarország sorsáról olyan szereplők dönthetnek, akik jelentős részben külföldi támogatásból tesznek szert a választók támogatására, a választói akaratot befolyásoló képességre, miközben döntéseikkel nem feléjük, hanem a forrásokat biztosító szervezetek, személye, érdekcsoportok felé tartoznak elszámolással.”
Márki-Zay Péter korábban rendre azt kommunikálta, hogy az amerikai szervezettől érkezett pénzeket a mozgalom használta fel, nem pedig az ellenzéki pártok. Vagyis, szerinte nem történt törvénytelenség, hiszen a pártok nem külföldi pénzből kampányoltak. Az ugyanakkor már más kérdés, hogy miközben Márki-Zay Péter az egységes ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, mozgalmának tevékenységét mennyiben lehet elválasztani a választási kampánytól.
