Ellenzéki politikusok kisebb tömege kísérte Márki-Zay Pétert kedd délben a Kossuth térre, ahol az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje tartott sajtótájékoztatót.
– Ma remélhetőleg Orbán Viktor rendszere utolsó évének utolsó parlamenti ülésnapja várható. Ezen olyan témák lesznek terítéken, mint a veszélyhelyzet meghosszabbítása, a szakszervezetek korlátozása, az állami vagyon további magánosítása – mondta Márki-Zay, aki szerint az országnak ennél jóval súlyosabb problémái is vannak: a 10 százalékos inflációhoz képest az 5 százalékos nyugdíjemelés valójában nyugdíjcsökkentés, az Igazságügyi Miinisztériumból szervezetten zajlik a korrupció, és sosem látott magasságokba ért a magyarok halálozási aránya.
A miniszterelnök-jelölt szerint ezeréves történelmünk legkorruptabb kormányzását éljük, és ennek nyilvánvaló következménye, hogy az Európai Unió elzárja a pénzcsapokat: a jogállamiság romló helyzete és az Orbán-klientúra korrupt gazdagodása miatt Magyarország ezermilliárdoktól esik el az EU helyreállítási alapjából.
Emmanuel Macron francia elnök hétfői budapesti látogatása során pedig jelezte, hogy Franciaország soros uniós elnöksége alatt élesedik a velünk szemben előkészített jogállamisági eljárás.
Kipcsakok helyett legyünk újra keresztények
„A cél, hogy ne jöhessen többé személyre szabott törvénykezés és törvényesített lopás. Hogy ne legyünk többé következmények nélküli ország – kipcsakok helyett nyugati keresztény állammá váljunk, és egyben a NATO és az Unió szövetségei rendszerének hűséges tagjai. Hogy a gyűlölködés helyett a szeretet országává váljunk” – sorolta lelkesítő beszédében Márki-Zay.
Majd rátért a tervezett kormányváltás következő lépésére, ami Karácsony Gergely két jóváhagyott népszavazási kezdeményezése lenne.
Márki-Zay szerint a népszavazással arról kell dönteni,
- hogy a kínai kommunista migránsegyetemnek (azaz a Fudannak) több pénzt akarunk-e adni, mint az ország összes többi egyetemének; vagy inkább a vidéki hallgatóknak biztosítanánk megfizethető lakhatást a Diákváros területén.
- Hogy az Unióban példátlanul alacsony álláskeresési támogatás időtartamát háromszorosára, kilenc hónapra növeljük.
Utóbbi témában a politikus komolyat bakizott, azt mondta, hogy Magyarországon 30 napig jár az álláskeresési járadék. Márki-Zay tévedését munkatársa, az ATV-től „átigazoló” Simon András javította ki, emlékeztetve rá, hogy itthon három hónapig jár az álláskeresési támogatás, és ennek időtartamát növelnék kilenc hónapra.
Márki-Zay ígérete szerint a népszavazási kérdések talán már holnaptól elérhetőek lesznek, az aláírók pedig országszerte megtalálják ezeket az ellenzéki összefogás pártirodáiban és a képviselő-jelölteknél.
Szegény rokonok vagyunk az Unióban
Ezután következhettek az újságírók kérdései: egyikük felvetésére Márki-Zay Péter jelezte, növelnék a minimálbért, de nem irreális mértékben, hiszen egy 500 ezres minimálbér már komoly pénzügyi válságot okozhatna. Ehelyett az átlagbérek emelése az elsődleges cél Orbán kihívója szerint: a magyar állampolgárok 74 százaléka ugyanis EU-s bérkategóriák alapján kifejezetten szegénynek számít. A politikus arra is kitért, hogy ő olyan valódi rezsicsökkentést szeretne, ami az energiafelhasználásunkat csökkenti: ezért is támogatná a napkollektorok, új nyílászárók beszerelését, vagy a házak hőszigetelési programjait.
Az Alaptörvény önmagát védi
Egy tudósító arról kérdezte Márki-Zayt, hogy ha a jogállamiság bukása miatt aggódik, miért is szeretné feles többséggel felülírni kétharmaddal elfogadott törvényeket. Márki-Zay szerint ő nem is ezt akarja, hanem a népszavazás adta felhatalmazással írná át az Alaptörvényt. Ez a felvetés ugyanakkor magában is alkotmányba ütközik, hiszen a fideszes kétharmad által bebetonozott Alaptörvény kizárja, hogy őt, mint legfelsőbb szintű jogforrást népszavazás során módosítják.
