Elszámoltatás 2022 címmel rendezett szerda este Budapesten konferenciát Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalma, a Mindenki Magyarországa (MMM). Márki-Zay a rendezvényen elmondta, hogy szerinte az emberek nyolcvan százaléka támogatja az elszámoltatást, mert nem akar egy következmények nélküli országban élni. A vitaest kapcsán kérdeztük Hódmezővásárhely polgármesterét az elszámoltatással kapcsolatos elképzeléseiről.
„Ha valaki a saját önkormányzatában nem csinál elszámoltatást, akkor kormányon sem akar majd” – fogalmazott az esten az MMM elnöke, ezért rákérdeztünk, hogy kire értette e mondatát. Márki-Zay Péter szerint szinte mindegyik ellenzéki vezetésű önkormányzatra igaz ez, kivéve talán a szerda este is megemlített Érdet, Pécset és a fővárosi I. kerületet. Amikor tovább firtattuk, mert úgy éreztük, hogy az egyik, a miniszterelnök-jelölti versengésben érdekelt konkurensére, Karácsony Gergelyre is értette a kritikai megjegyzését, Márki-Zay diplomatikusan úgy fogalmazott a Magyar Hangnak, hogy igen, Karácsony Gergely az elszámoltatás területén „kevésbé határozott, mint én”.
A hódmezővásárhelyi polgármestert szembesítettük Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármesternek a konferencián elhangzott szavaival is. A ferencvárosi polgármester a kerekasztal-beszélgetésen hangsúlyozta: az elmúlt tíz év legnagyobb problémája, hogy ha a Fidesz valamit el akart lopni, akkor arra alkotott egy törvényt, és onnan kezdve törvényesítették a lopást. A legnagyobb pénzeket jogilag tökéletesen „lepapírozva” lopták el – mutatott rá. Márki-Zay lapunknak ezzel szembe úgy vélte, hogy a „lepapírozás” kevés ahhoz, hogy megússzák az emberek bizalmával visszaélő fideszes politikusok. Ettől még meg kell vizsgálni a különféle ügyeket, és szerinte ezeket meg is lehet majd támadni.
A zuglói előválasztás is szóba került a szerdai vitaesten. Ha valaki úgy gondolja, hogy Tóth Csabát érdemes támogatni Hadházy Ákossal szemben, akkor kétségek merülnek fel, hogy akar-e elszámoltatást – mondta akkor Márki-Zay. Megkérdeztük ezért a miniszterelnök-jelöltet, hogy mit tenne akkor, ha netán nemcsak ő nyerné el az ellenzéki miniszterelnök-jelölti indulás lehetőségét, de később meg is választanák kormányfővé, és az őt támogató pártok egyikének frakciójában ott ülne Tóth Csaba. Erre a röviden csak úgy felelt, hogy ő nem felel más pártok embereiéiért, ugyanakkor mindent megtesz, hogy ne Tóth Csaba legyen az ellenzék közös jelöltje Zuglóban. Ő Hadházy Ákost támogatja.
Végül arra kértük Hódmezővásárhely polgármesterét, hogy mondjon három olyan kiemelt ügyet, amelyet miniszterelnökké választása esetén az elsők között tárnának fel. Márki-Zay Péter elsőként Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István 13 milliárdos ügyét, az úgynevezett Elios-ügyet említette. Továbbá az elsők között szerepelne Márki-Zay tervei szerint a kínai vakcina-beszerzés kivizsgálása, melyen valakik 20 milliárd forintot tettek zsebre, valamint a 150 milliárdos letelepedési-kötvényes biznisz is. Szerinte nem elsősorban a „kis-fideszesek” megbüntetése a cél, hanem egy kiterjedt vizsgálatnak azt kellene majd megállapítania, hogy kinek az utasítására cselekedtek, kik mozgatták a szálakat.
El kell kezdeni feltárni
A szerdai beszélgetésen részt vett többek között Bárándy Péter volt igazságügy miniszter, Keller László volt közpénzügyi államtitkár, valamint Horváth András zuglói aktivista, a NAV egykori munkatársa is. „Ha nincs elszámoltatás, akkor nem lesz jogállam. Mi nem kisbűnözőket akarunk a nagybűnözők helyett, mi a lopást akarjuk megszüntetni, mi egy tiszta, átlátható, tisztességes országot akarunk. Enélkül nem lesz gazdasági fejlődés sem” – jelentette ki a szerda esti rendezvényen Márki-Zay Péter. Kiemelte: a korrupciós ügyek felderítése napjainkban is eljut egy bizonyos szintig. Az akták tehát megvannak. Az ügyészekben is megvan a szándék, hogy a politikai akarat megváltozása esetén tovább vigyék ezeket az ügyeket. A cél, hogy a főbűnösök kerüljenek rács mögé akár vádalkuk segítségével.
Szlogen szintjén szeretnének elszámoltatni az ellenzéki pártok, de tettek szintjén valószínűleg nem. Az ellenzéki pártokat ezért „bele kell zsarolnunk” abba, hogy legyen elszámoltatás. Elszámoltatás hiányában Orbán akár két éven belül visszatér a hatalomba – tette hozzá. A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje kiemelte: 2010-ben és 2002-ben sem volt elszámoltatás a kormányváltások után.
„A kvázi elszámoltatáshoz szigorú jogi bázist kell teremteni. Csak akkor lehet szó valamilyen felelősségre vonásról, ha az elkövetés pillanatában az adott cselekmény feltehetően erkölcstelen volt. Az erkölcsbe súlyosan ütköző pénzszerzések általában a büntetőjogba is ütköznek” – mondta Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter. Különböző jogi utakat lehet követni, és rendkívül fontos, hogy a jogi utat kövessük, mert nem lehet határtalan rettegést kelteni. Világosan ki kell jelölni azt, hogy ki az, aki számíthat felelősségre vonásra, és ki nem – mutatott rá.
„A közvagyon megkárosítása több platformon zajlott az elmúlt tíz évben. 2002 előtt is kicsiben megvolt már ez a rendszer. A mostani szisztéma a korábbinál sokkal bonyolultabb, emiatt nagyon fontos, hogy felszámolja azt a láthatatlan központot az új kormány, amely ezt rendszert üzemelteti” – mondta Keller László volt közpénzügyi államtitkár. Márki-Zay Péter az, aki a legelkötelezettebb miniszterelnök-jelölt, aki hajlandó a közélet tisztaságáért tenni – hangsúlyozta Keller.
A 2019-es önkormányzati választásokat követően az ellenzéki vezetésű városokban, Hódmezővásárhelyen kívül nem nagyon indult meg az a feltáró munka, amely az elszámoltatáshoz vezethetett volna. Ez azért nagyon szomorú, mert ezekre a politikusokra lesz rábízva a parlamentben 2022-ben az elszámoltatás. A választóknak ezért nagyon vigyázniuk kell arra, hogy kire szavaznak, ha fontos számukra az elszámoltatás. Azokkal a politikusokkal, akik most is kollaborálnak a NER-rel, nem lehet rendszerváltást csinálni – mondta Horváth András a kerekasztal-beszélgetésen.
