Megszakadt a kommunikáció Orbán Viktor és Matolcsy György között, annyira elmérgesedett a viszonyuk – tudta meg a Bloomberg a Telex szerint.
Aggódnak a külföldi befektetők, mert azt látják, hogy a miniszterelnök a jegybank elnökével csatázik. Emiatt a forint éves mélypontra zuhant, pénteken egy euróért csaknem 395 forintot adtak. Orbán Viktor miniszterelnök hónapok óta sürgeti a jegybankot, hogy kamatcsökkentéssel rángassa ki Magyarországot a recesszióból, ez a feszültség pedig immár nyilvános vitába csapott át. Egy nemzetközi alapkezelő ezzel kapcsolatban azt mondta: az lehet, hogy Orbánnak jó, ha aláássa az MNB hitelességét, de az eredmény az lesz, hogy évekre destabilizálódik a forint.
Matolcsy György és a kormánytagok korábban már többször nyilvános vitába keveredtek egyes ügyek kapcsán. A jegybankelnök a múlt héten is kemény kritikával illette a az ország gazdaságpolitikáját. Úgy vélekedett, hogy a kormány 2021 közepétől – hibásan – egy jelentős fordulatot hajtott végre, és szakított az 2010-es évek gazdaságpolitikájával. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterről – aki Matolcsy helyettese volt egy ideig –, pedig így fogalmazott: „Rosszul esik, hogy egy volt kollégánk, egy volt alelnök vezeti ezeket a támadásokat. 2021 közepén ki kellett tennünk a jegybankból Nagy Mártont, mert, ahogy a miniszterelnöknek elmondtam, jelentős szakmai hibákat vétett”. Nagy Márton erre a kritikára röviden úgy reagált, hogy „a személyes támadásra vonatkozólag pedig csak azt tudom mondani, hogy 2013-2020 között Matolcsy György volt, most már más a főnököm. Hála Istennek!”
A jegybankelnök arról is beszélt, hogy Orbán Viktorral tárgyalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterről. Orbán akkor egy rövid közleményben annyit reagált, hogy tiszteletben tartja az MNB szentségét és sérthetetlenségét. Ám „a két fél között már akkora a bizalmatlanság, hogy minden érdemi kommunikáció megszakadt közöttük” – állítják a Bloombergnek az ügyre rálátó források. Az MNB-elnöknél egyébként az is kiverte a biztosítékot, hogy Varga Mihály szerint már a jövő héten tárgyalhatják a jegybanktörvény módosítását, amely kiterjesztené a jegybank fideszes tagokból álló felügyelőbizottságának ellenőrzési jogkörét a Pallas Athéné-alapítványra és annak cégeire. A Pallas Athéné-alapítványokat – amelyekből mára csak egy maradt – a jegybank 2015-ben hozta létre közel 270 milliárd forintos tőkével. Az alapítványok, illetve vagyonkezelőjük eleinte főként állampapírokba fektettek, majd közvetlenül ingatlanprojektekbe, később ingatlanalapokon keresztül üzleteltek – emlékeztet a Hvg360. A 280 milliárd forintosra hízott alapítványi vagyon nagy részét jelenleg a lengyel központú GTC ingatlanvállalat többségi részesedése teszi ki. A KSH és az Eurostat egyeztetéseiből tudható, hogy a magyar fél már 2020-ra ígéretet tett az alapítványi birodalom felszámolására, de ez még nem fejeződött be.
