Fél éve hallgat a NAV a Matolcsy-kört érintő feljelentésről – írta meg a Magyar Hang egy hete. Azóta újabb részleteket ismertünk meg, melyek csak részben tisztázzák a történteket, az adóhatóság viselkedését pedig továbbra sem magyarázzák meg.
Mint lapunk elsőként beszámolt róla, tavaly decemberben erős állításokat tartalmazó feljelentés érkezett a Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNYF), amit aztán a NAV nyomozó főosztályához továbbítottak. A feljelentő ismeretlen tetteseket, valójában azonban egy jól behatárolható gazdasági kört vádolt 14 milliárdos pénzmosással. A szerkesztőségünkhöz is eljuttatott beadvány összekapcsolta a Magyar Nemzeti Bank székházának és a Postapalotának (a feljelentő szerint túlárazott) felújítását a 444.hu által feltárt üggyel, hogy egy amerikai bejegyzésű, de a Matolcsy Ádám baráti köréhez köthető cég, az MN A18 LLC 14 milliárd forint értékű úszómedencés luxusapartmant vásárolt a manhattani Crown Buildingben. A részletes, számos kiindulási pontot adó feljelentés tavaly december 22-én érkezett meg a NAV-hoz.
Amikor az ügyészség buktatja le a NAV-ot
A Magyar Hang azóta három alkalommal, legutóbb június 16-án kérdezett rá az adóhatóságnál arra: indítottak-e nyomozást az ügyben, és ha igen, az eljárás milyen fázisában tart, találtak-e azóta konkrét gyanúsítottakat. A NAV minden alkalommal ugyanazzal az egy mondatos válasszal hárította érdeklődésünket: „Kérdésével kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ.” – sőt, erre hivatkoztak akkor is, amikor szerettük volna megtudni, az ügyészség részéről ki a felettes szerve az esetleges NAV-nyomozásnak.
Végül éppen a Fővárosi Főügyészségtől tudtuk meg, mi történt valójában. Válaszlevelük szerint az ügyben eljárás sem indult, mert a NAV visszautasította feljelentést. Mivel az adóhatóságnak a dokumentum elbírálására csak három napja volt, legkésőbb december 26-án már meghozhatták elutasító döntésüket, ám ezt azóta minden alkalommal elhallgatták lapunk és a nyilvánosság előtt.
Valami Amerika
Az ügy hordereje persze magyarázhatja a NAV vonakodását, hiszen a feljelentő a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám baráti körének vagyonosodását és amerikai terjeszkedésüket mutatta be bűncselekménygyanús folyamatként.
A cikk elején említett hosszú nevű amerikai céget, az MN A18 LLC–t egy bizonyos R. E. jegyezte be. Ez a személy pedig két olyan társaságot is eladott, amit aztán a Matolcsy Ádám-féle holdudvarhoz sorolt Felis Magántőkealap vásárolt meg. Ráadásul, az egyik, R. E. által alapított, majd a Felis által átvett céghez került az a svábhegyi villa, melyben Matolcsy Ádám is lakott. Az MNB székházfelújítása és az amerikai ingatlanvásárlás között szintén közös pont lehet, hogy a jegybank a Raw Development nevű céget bízta meg a központi épület felújításával, mely végül 54 milliárd forintba került. A Raw Development a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Somlai Bálint érdekeltsége – és sajtóértesülés szerint a Rawnál dolgozott az a személy is, akinek aláírása szerepel a manhattani ingatlan adásvételi szerződésén.
Tegyük hozzá: ezekből az összefüggésekből valóban nem következik, hogy a New York-i ingatlanvásárlásnál használt pénzt feketén szerezték volna, vagy, hogy az amerikai üzletnek köze lenne az MNB épületeinek felújításához. Ám az sem érthető, hogyan dönthette el a komplex ügyről három munkanap alatt, ünnepek környékén a NAV, hogy nincs itt semmi látnivaló – és ha már így döntöttek, arról miért nem kommunikáltak tisztán és egyértelműen.
Visszaélés-szerűen hallgattak
Visszaélést követett el az adóhatóság, amikor a Magyar Hangnak nem nyújtott megfelelő tájékoztatást – így látja Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért jogi szakértője. Emlékeztetett rá, hogy bár a büntetőeljárási törvény szerint bizonyos esetekben megtagadható a sajtó képviselőinek felvilágosítása, de ilyenkor a pontos okra hivatkozva meg kell magyarázni, hogy miért utasítják vissza az adatközlést. A NAV válasza ebből a szempontból sem volt megfelelő. Ilyen ok lehet, ha a hatóság védeni akarja az eljárásban érintett szereplők jogait, és nem közli személyes adataikat, vagy ha a sajtó tájékoztatása veszélyeztetné az büntetőeljárás zavartalanságát, esetleg a várható eredményességét is. Csakhogy ezek az indokok folyamatban lévő eljárásokra vonatkoznak – mutatott rá Hegyi – a NAV viszont ebben az ügyben nem indított nyomozást. Az eljárás védelmére tehát nem hivatkozhatnak, és annyit kötelességük lett volna közölni, hogy visszautasították a felejelentést.
