Lassan megeszi az infláció a menzadíjakat

Lassan megeszi az infláció a menzadíjakat

Iskolai menza Svédországban (Fotó: Casey Lehman/Flickr)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tavasszal már jórészt érvényesítették a gyermekétkeztetési szolgáltatók áraikban a megnövekedett előállítási költségeket, vagyis az infláció miatti drágább élelmiszer-beszerzéseket és az energiaárak megugrását. Így most szeptemberben jellemzően azokon az árakon lehet igénybe venni a menzát, mint amennyibe az előző tanév végén került – ez derült ki polgármesterektől és a közétkeztetésben dolgozóktól kapott információkból. Ugyanakkor nem lenne meglepő, ha januártól ismét többe kerülne a koszt.

Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnöke lapunk érdeklődésére felhívta a figyelmet: az árak szolgáltatóként, területenként és szerződésenként változnak. Merthogy vannak, ahol önkormányzati cégek végeznek közétkeztetést, más településeken külsős vállalat látja el a feladatot. Úgy tudjuk, akadtak cégek, amelyek most nem emeltek árat, mert ezt januárban már megtették. Ugyanakkor voltak olyan társaságok is, amelyek a szerződéseik miatt nem tudtak a kívánt mértékben év közben az árakhoz nyúlni. Az ilyen megállapodással rendelkező szolgáltatók viszont ilyenkor, a tanév elején voltak kénytelenek emelni.

– Az áremelések mértéke változó, általánosságban a KSH indexekre épül – mondta a Magyar Hangnak Zoltai Anna. A júliusi KSH-indexek közül iránymutató, hogy a munkahelyi és diákétkeztetés 29,8 százalékos, az iskolai étkezés sor 33,6 százalékos, az óvodai, bölcsődei étkezés 34,5 százalékos, az élelmiszerek 23,1 százalékos emelkedést mutatnak az előző év azonos időszakához képest.

Az Eduline.hu szerint átlagosan 20 ezer forint körüli összegbe kerül ma a szülőknek egy hónapra egy iskolás gyermeknek a menzája. A közétkeztetők szövetségének elnöke lapunk érdeklődésére arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az összeg csupán az önrész, amit a szülők fizetnek. A gyermekétkeztetés finanszírozása ugyanis még másik két pilléren nyugszik. Egyrészt az állami normatíván; a 2023-as költségvetésben a települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására 101 milliárd 500 millió forintot különítettek el. Ez 14 milliárd forinttal több, mint amennyi 2022-ben a célra rendelkezésre állt. A 2024-re elfogadott költségvetésben pedig 105 milliárd forintot jelöltek ki a gyermekétkeztetésre, ami viszont alig haladja meg az idei keretet.

Az állami normatíva a gyermekétkeztetés összes költségének nagyjából 40 százalékát fedezi. A maradékot az önkormányzat és a már említett, szülők által fizetett hozzájárulás teszi ki. Ám sok önkormányzat szociális alapon átvállalja a rászorulók önrészét is.

Gödöllőn például az önkormányzat költségvetéséből közétkeztetésre elkülönített 400 millió forintból 100 milliót tesz ki az ingyenes és a kedvezményes étkeztetésekre fordított összeg. Gémesi György polgármestertől – aki a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is – megtudtuk: a bő 30 ezer városban a szülők által fizetendő összeg legutóbb januárban emelkedett, mintegy 30 százalékkal. Ezúttal nem volt szükség emelésre.

Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab polgármestere – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke – is arról beszélt kérdésünkre, hogy tapasztalatai szerint az önkormányzatok már tavasszal hozzányúltak az árakhoz. Szavai szerint a júliusi adatok alapján van egy kis mínusz, de bíznak abban, hogy az élelmiszerárak drágulása lassul. Ezért Schmidt Jenő szerint inkább az év második felében várható változás a menzaárakban.

A közétkeztetésben a nyersanyagok, vagyis az élelmiszerek beszerzése jelenti a legjelentősebb tételt. Ehhez jönnek még a munkavállalóknak fizetendő költségek és a rezsi, beleértve az energiaárakat is. Az energiaköltségek elszállása után – és összefüggésben azzal, hogy a közétkeztetésben a maradékok jelentős részét a leves teszi ki – akadtak menzák, ahol a hét öt napjából egy-két napon elhagyták a levest, és csak főételt szolgáltak fel. Ezt azért lehetett megtenni, mert a leves veszített a népszerűségéből, és ezáltal a fűtési energiával is lehetett spórolni. Akadnak azonban mára olyan közétkeztetők, ahol különböző megoldásokkal igyekeznek ösztönözni a fogyasztást. Ezért előfordul, hogy a főételt büféasztalos megoldással kínálják a gyerekeknek.

Zoltai Anna azt is elmondta, hogy a konyhai árak drágulása miatt nőtt a menzások száma. Mint fogalmazott, ár-érték arányban ez a legolcsóbb étkezési mód. Hozzátette, a közétkeztetési piac a nyersanyagárak mérséklődésében, esetleg stagnálásban és az energia árak stabilitásában bízik.