Öt személyt előállítottak hivatalos személy elleni erőszak miatt, de végül közülük csak egy személyt gyanúsított meg a rendőrség a bűncselekménnyel a szerda este Budapesten, a Karmelita kolostor előtt tartott demonstráció után. A tüntetéssel kapcsolatos jogi kérdésekre Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza válaszolt a Magyar Hangnak.
A nagyrészt diákokból és fiatal felnőttekből álló csoport egy másik demonstrációról érkezett a helyszínre, amely hivatalosan a Clark Ádám téren ért véget. A miniszterelnök hivatalának otthont adó budavári Karmelita kolostornál már bejelentés nélkül tüntettek. Elbontottak egy hivatalosan az építési munkaterületet védő kordont, a rendőrség ezek után könnygázt és tonfát is alkalmazott a tüntetők ellen. Az előállított személyek között volt Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese, akihez az ügyvédjét sem engedték be, miután őrizetbe vették, őt öt óra hossza után engedték el a rendőrök, nem gyanúsították meg bűncselekménnyel.
Többeket később a maszkviselési tilalom megszegésével gyanúsítottak meg. Azt a fiatalkorút, akinek közelről a fejére fújták a könnygázt, és akit a legdurvább erőszakkal tepertek le és bilincseltek meg, gyanúsítás nélkül engedték el. Neki előállítása ideje alatt nem engedték meg azt sem, hogy találkozzon a szüleivel. A tüntetéssel kapcsolatos jogi kérdésekre Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza válaszolt a Magyar Hangnak.
Jogellenes volt-e a tüntetés?
A TASZ gyülekezési jogi szakértője szerint akkor, amikor a rendőrség jogellenessé nyilvánította a tüntetést, az valójában még nem volt az. A kordonbontás viszont már megalapozhatta a tüntetés jogellenességét. Az sem teszi a tüntetést jogellenessé, hogy nem volt bejelentve. Egyedül a szervezőnek van szabálysértési felelőssége, aki az összegyűlt tömeget felhívta arra, hogy menjenek fel a Karmelita kolostorhoz.
Lehet-e a tüntetésen maszkot viselni?
A gyülekezési törvény szerint nem, legfeljebb akkor, ha a bejelentés eleve így szól és azt a rendőrség tudomásul veszi. Ennek az az indoka, hogy a tüntetők személyazonossága megállapítható legyen. A TASZ szakértőjének viszont az az álláspontja, hogy ha ez indokolt, a rendőrség általános tilalom nélkül is meg tudja állapítani a tüntető személyazonosságát azzal, hogy felszólítja, vegye le a maszkot. A maszkviselés Hegyi szerint egyébként is olyan kis súlyú jogsértés, hogy eleve nem kellene büntetőjogi szankcióval fenyegetni, inkább szabálysértésként kellene a jogalkotónak kezelnie. A törvény ezen kívül nem differenciál, általában tiltja a maszkviselést, olyan esetekben is, amikor egészségügyi indoka van, például könnygázt vet be a rendőrség.
Be kellett volna-e engedni a Momentum ügyvédjét Tompos Márton országgyűlési képviselőhöz, akit a rendőrség a tüntetésen előállított?
Igen. A rendőrség ebben az esetben jogsértően járt el a TASZ szakértőjének elmondása szerint. Az ügyvédet akkor is be kellett volna engedni Tompos Mártonhoz, ha nem történik kihallgatás.
Be kellett volna-e engedni a szüleit ahhoz a kiskorú tüntetőhöz, akit a rendőrség szintén előállított?
A jogszabály erre nem kötelezi a rendőrséget. A kiskorú szülőjével kapcsolatban úgy szól a jogszabály, hogy a kiskorú kihallgatásán jelen kell lennie, ám ebben az esetben végül nem került sor kihallgatásra, a kiskorút nem is gyanúsították meg semmilyen bűncselekménnyel – viszont nem kevés időbe telt, amíg ez kiderült. Így Hegyi Szabolcs elmondása szerint, bár jogszabályt nem sértett a rendőrség, de az érintettek számára elég kellemetlen helyzetet teremtett. Az ügyvédet a kiskorú előállított tüntetőhöz is be kellett volna engednie a rendőrségnek.
Hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt állítottak elő öt embert, de végül négyet nem gyanúsítottak meg a bűncselekménnyel. Ez nem túlkapás? Élhetnek az érintettek panasszal?
Igen, erre van lehetőség, de mivel egy tüntetésen rendőrök és tüntetők állnak szemben egymással, akár elő is fordulhat hivatalos személy elleni erőszak – a rendőrség figyelmeztetett is erre, amikor jogellenesnek nyilvánította a tüntetést. Ezért Hegyi Szabolcs szerint nem lehet ráfogni a rendőrségre, hogy teljesen valószínűtlen cselekmények miatt vittek be embereket – viszont az árulkodó szerinte, hogy nem sikerült meggyanúsítani az előállítottak többségét.
Jogszerű volt-e, hogy a rendőrség fellépett a tüntetők ellen?
Annyiban jogszerű volt, hogy most történtek rendőri felszólítások, előzetes figyelmeztetések, mielőtt a rendőrség fellépett a tüntetők ellen, és annyiban is, hogy a kordon felborítása nem tekinthető jogszerűnek. A rendőrség bejelentette ugyan, hogy jogszerűtlennek ítéli a tüntetést – de hozzá kell tenni, hogy ez akkor történt, amikor a TASZ álláspontja szerint a tüntetés nem volt még jogellenes, mert még nem került sor a kordon feldöntésére. A kordondöntés már megalapozhatja a tüntetés jogellenességét, de itt sem mindegy, hogy mire irányult a tüntetők szándéka: a rendőrök elleni támadásra, vagy a kordon ledöntésére. Hegyi Szabolcs szerint az utóbbi volt a helyzet, amit az is mutat, hogy a legtöbb esetben a rendőrség nem tudta megalapozni a hivatalos személy elleni erőszak gyanúját.
A diákok odamentek a Karmelita kolostor elé, feldöntöttek egy kordont, miért csodálkoznak, hogy a rendőrség fellépett ellenük?
Hegyi Szabolcs szerint érdemes figyelembe venni, hogy a diáktüntetések egy éve zajlanak, és a válasz, amit a demonstrálók kapnak a kormányzattól, mindössze cinizmus és közöny – ezért szerinte bizonyos értelemben nincs mit csodálkozni azon, hogy egyre hevesebbé és indulatosabbá válnak a tüntetések. Másrészt a rendőrség egy professzionális szervezet, ezért Hegyi úgy véli: elvárható lenne, hogy olyan helyzetben, amikor felfokozott indulatokkal találkoznak, akkor higgadtan és professzionálisan járjanak el. Hegyi Szabolcsnak ezzel szemben az a benyomása, hogy a rendőri intézkedés nem volt eltervezve és higgadtan előkészítve.
Még ha a tüntetők követtek is el jogsértést, hiszen felborították a kordont, a tüntetés nem derült égből villámcsapásként érkezett, múlt héten is zajlott hasonló esemény, és korábban parlamenti képviselők is hajtottak végre kordonbontó akciókat. Hegyi úgy véli: a rendőrség kezdetben jól kezelte a helyzetet, amikor oszlatásra szólítottak fel, nem indultak neki egyből a tömegoszlatásnak. Akkor kezdtek el súlyosabb kényszerítő eszközökhöz nyúlni, viszont akkor szinte azonnal, amikor a tüntetők elbontották a kordont, ami hivatalosan egy építkezés munkaterületét védi. Ez egy kisebb súlyú jogsértés, önmagában legfeljebb tulajdon elleni szabálysértést valósít meg, ami Hegyi Szabolcs szerint nem indokol olyan súlyú kényszerítő eszközöket, mint a könnygáz és a tonfa használta, amiket a rendőrség alkalmazott.
