Most szombaton, november 25-én választ új elnököt és országos tisztségviselőket a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A jelenlegi, 2019 óta hivatalban lévő elnökség több szempontból is rendkívüli ciklust tudhat a háta mögött egyrészt a koronavírus-járvány, másrészt pedig a kormányzattal szembeni nyílt konfliktusok és azok következményei miatt, így páratlanul eseménydús négy évről vonhatnak mérleget a küldöttek néhány nap múlva.
Az ugyanakkor már most biztos, hogy a szervezet élén személyi változás lesz, hiszen nem indul újra az elnöki tisztségért Kincses Gyula. A posztért Álmos Péter eddigi alelnök jelentkezett be, akinek csapata jelentős részt megegyezik a jelenlegi vezetéssel. Álmos programot is hirdetett, amely a MOK honlapján elérhető. Ennek fő pillérei az érdekérvényesítés, a társadalmi, valamint a szakmai szerep erősítése, a kamara belső reformjának lebonyolítása és a közösségépítés.
Múlt szombat óta az is biztos, hogy a jelenlegi vezetésnek lesznek kihívói: az elnöki posztért ringbe száll Kozma Gábor belgyógyász, kardiológus, háziorvos, aki a korábbi ciklusokban, Éger István elnöklete mellett több kamarai pozíciót is betöltött: volt XVII. kerületi MOK-elnök, a budapesti területi szervezet titkára, 2015 és 2019 között pedig az országos elnökség titkári feladatait látta el. De más pozíciókért folytatott küzdelemben is találunk régi neveket: a titkári pozícióért ringbe száll Pataki Zsolt, aki az előző ciklusban szintén a kamara titkára volt, míg az alelnöki tisztségért induló Hollós Gábor 2019-ig már szerzett tapasztalatokat ugyanezen a poszton. Az előző kamarai választáson – Éger csapatában – mindhárman indultak és alulmaradtak.
Azt ugyanakkor még nem tudni, hogy a kihívóknak most, négy év elteltével mi a víziója és milyen kamarát képzelnek el, hiszen még nem hirdettek programot. Az eddig közzétett rövid bemutatkozásokból csak annyira lehet következtetni, hogy máshogy csinálnák. Kozma Gábor mindössze a változás és politikamentesség szükségességének hangsúlyozására szorítkozik, de ennek mibenlétére nem tér ki. – Fontos a kamara céhszerű működése, pusztán szakmai és etikai alapokon, politikai felhangoktól mentesen. Feladatunk a Kamara Missziós Nyilatkozatának szellemében védeni tagjaink szakmai, erkölcsi, gazdasági, jogi és szociális érdekeit, őrizni a hivatás tisztaságát, védeni és építeni az orvoskar tekintélyét és ezzel szolgálni a nemzet egészségének ügyét – írja jelölti bemutatkozásában.
Hollós pedig az érdekérvényesítés kapcsán az elhivatottságot a kompromisszumkészséget, a másik fél iránti tisztelet említi. Lapunknak telefonon sikerült elérnie Kozma Gábort, aki jelezte, terveik szerint kedd délután – vagyis alig négy nappal a szavazás előtt – teszik közzé programjukat, és addig nem kíván nyilatkozni. Annyit azonban megtudtunk, hogy nem egy hosszú, több oldalas dokumentumra kell számítani.
Eredmények és konfliktusok vs. konfliktusmentes eredménytelenség
A kamara mostani vezetése fő sikerének – ahogy arra Kincses Gyula leköszönő elnök a Népszavának adott minapi interjújában is kitért – a hálapénz adásának és elfogadásának büntethetőségét, és ezzel az orvosbérek rendezését tekinti. Tény ugyanakkor az is, hogy ezen célok elérésében – amelyek programjukban is hangsúlyosan szerepeltek – sokat segített a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet. A hazai orvosok anyagi feltételeinek javulása mellett ugyanakkor változtak a munkafeltételek is: 2021 januárjában hatályba lépett a egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény, amely több olyan, a munkavégzéssel kapcsolatos szabályt is tartalmazott, amely a kamarának elfogadhatatlan volt. Ezek közé tartozott az orvosok telephelyek közötti vezényelhetősége, vagy az, hogy választani kellett a magánpraxis, vagy az állami ellátásban való részvétel között.
A MOK részéről erőteljes tiltakozást váltott ki az idei év elejétől fokozatosan, megyénként bevezetett új alapellátási ügyeleti rendszer is, amelyet az Országos Mentőszolgálat kordinál. Emlékezetes: a kamara idén február elején, nyomásgyakorlásként arra kérte a háziorvosokat, hogy ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, hanem a meglévő alapján folytassák tevékenységüket, a kórházi orvosoktól pedig azt kérték, helyezzék letétbe önként vállalt túlmunka-szerződéseik felmondását. Erre válaszul a kormány március elején, sürgősségi jelleggel keresztülvitte azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében megszűnt az orvosok számára kötelező kamarai tagság, emellett pedig elvonták a MOK-tól az etikai eljárások lefolytatásának jogát. A tagságot tehát, immár önkéntes alapon újra kellett szervezni, ami sikeresnek bizonyult, hiszen az aktív orvosok nyolcvan százaléka, 34 ezer fő tartotta meg tagságát.
Az Éger István-vezette kamarának hasonló kihívásokkal és konfliktusokkal nem kellett számolnia, igaz, számottevő eredményeket sem sikerült elérnie. Ezt maga Éger ismerte el lapunknak adott interjújában még 2019 tavaszán, elnöksége utolsó időszakában. Arra a kérdésre, hogy mit tart a legfontosabb eredményének, 16 éve kamarai elnökség után úgy felelt: „A bér kérdésében 2003 óta ugyanazt hangoztatjuk, eredményt csak az utolsó évek hoztak. Már akkor azt mondtam, hogy tízezer orvos fogja elhagyni az országot, ha nem emelkedik a fizetésük. (...) Az egyik legnagyobb és legszomorúbb eredményem, hogy a kamara minden jóslata beteljesült. Két vaskos kötetet írtunk tele az elemzéseinkkel, amelyekkel mindig rámutattunk a gyenge pontokra. De többet nem tud tenni a kamara, a jogszabályok megkötik a kezünket”. Ugyanebben az interjúban szólt arról is, hogy a bérek megtriplázásáról tárgyal a kormánnyal – akkor a szakorvosi alapbér bruttó 455 ezer forint volt –, ami aztán nem teljesült.
