Megtagadta Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnök kiadatását a Fővárosi Törvényszék. Gruevszkit hazájában korrupciós és más bűncselekmények miatt ítélték el, illetve vádolták meg, ezért kérték a kiadatását Magyarországtól, ahol menedékjogot kapott.
A bíró – ahogy arról az MTI beszámolt – szóbeli indoklásában hosszan részletezte, hogy az észak-macedón hatóságok milyen bűncselekmények miatt kérik Gruevszki kiadását. A szkopjei bíróság nemzetközi elfogató parancsot bocsátott ki, miután Gruevszkit két év szabadságvesztésre ítélték azért, mert 2012-ben miniszterelnökként egy gépjárműbeszerzés során egy gazdasági társaság törvénytelen előnyben részesítésére utasította belügyminiszterét. Ebben az ügyben a jogerős szabadságvesztés végrehajtása érdekében kérték a észak-macedón hatóságok a volt miniszterelnök kiadatását.
Emellett a szkopjei igazságügy-minisztérium több ügyben is a büntetőeljárás lefolytatása érdekében kérte a kiadatást. Gruevszki ellen többek között azért akarnak eljárást lefolytatni, mert 2012-ben egy polgármestert rávett arra, hogy egy koalícióból kilépő pártvezető ingatlanát bontsák le. Ez meg is történt, a kár mintegy egymilliárd észak-macedón dénár (hozzávetőleg 5,2 milliárd forint).
Egy másik ügyben 2012-2013-ban a szkopjei hatóságok szerint Gruevszki közbeszerzés törvénytelen lefolytatása érdekében járt el, a kár 9 milliárd macedón dénár (45 milliárd forint). Egy harmadik ügy szerint 2013-ban Gruevszki erőszakos tüntetés szervezésére adott utasítást, emellett hivatali hatalommal visszaélés, pénzmosás és bűnszervezet létrehozásának vádja is felmerült ellene. A bíró megjegyezte, hogy a formai vizsgálat alapján rongálás, vesztegetés, garázdaság megállapítására is alkalmasak lehetnek az ügy iratai.
Az eljáró bíró leszögezte: a magyar bíróság csak a kiadatás törvényességét vizsgálhatja, és miután a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal menekültstátuszt adott a volt miniszterelnöknek, a jogszabályok szerint nem adható ki annak az államnak, ahonnan elmenekült.
Megjegyezte: a magyar bevándorlási hivatal döntése kijelölte a törvényszék mozgásterét. Míg a hivatal széles körű bizonyítást folytathat, ami az érintett egyéni helyzetére és a politikai viszonyokra is kiterjedhet, addig a bíróság csak a törvényességet vizsgálhatja.
A bíró kitért arra is, hogy a végső döntést az igazságügyi miniszter hozza meg. Ugyanakkor a bíró arra is figyelmeztette Gruevszkit, hogy a szkopjei hatóságok által kiadott nemzetközi elfogatóparancs, illetve kiadatási kérelem továbbra is érvényben van, csak Magyarország területén nem hajtható végre. A bíróság emellett elrendelte Gruevszki őrizetének megszüntetését és szabadlábra helyezését. A döntést az ügyészség, Gruevszki és a jogi képviselők is tudomásul vették, így az jogerős.
