Majdnem annyi ukrán kapott munkavállalási engedélyt, mint menedékes státuszt

Majdnem annyi ukrán kapott munkavállalási engedélyt, mint menedékes státuszt

A háború miatt Ukrajnából menekülő emberek a záhonyi vasútállomáson 2022. március 1-jén (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Összesen több mint 57 ezer munkavállalási célú tartózkodási engedélyt adott ki 2022-ben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság harmadik országok állampolgárainak, ebből közel 27 ezret ukrán állampolgároknak. Köztük a Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint vannak olyanok, akik menedékes státuszra is jogosultak lettek volna.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság minden évben közli a honlapján a kiadott munkavállalási célú tartózkodási engedélyek összes számát, de nem közöl állampolgárság szerinti bontást. Mivel sajtómegkeresésekre nem reagáltak, a Magyar Hang közérdekű adatigényléssel kérte ki az ukrán állampolgároknak kiadott munkavállalási engedélyek összes számát 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben. Ebből az derül ki: nem emelkedett, sőt, 2021-hez képest valamennyit csökkent a kiadott engedélyek száma. 2021-ben 23 109, 2021-ben viszont már 32 094 munkavállalási célú tartózkodási engedélyt adtak ki, míg 2022-ben, a háború kitörésének évében ennél kevesebbet – de a 2020-asnál többet – összesen 26 934-et. Ez a szám nem azonos az újonnan érkezők számával, tartalmazza azokat is, akiknek a munkavállalási célú tartózkodási engedélyét meghosszabbították, vagyis már eleve Magyarországon voltak a háború kitörésekor, és ha nem 2022. február 24-e, az orosz invázió kezdete után léptek be az országba, akkor menedékes státuszra sem jogosultak. A munkavállalási céllal Magyarországon tartózkodó ukránok száma minden esetre nem sokkal kevesebb, mint azoknak az ukránoknak a száma, akik menedékes státuszt kaptak – az ő számuk mintegy 34 ezer fő volt 2022-ben. 

A cégek magukhoz kötik az ukrán munkavállalókat

A Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint sok munkáltató és munkaközvetítő inkább a munkavállalási engedélyt intézi el az ukrán munkavállalói számára, mint a menedékes státuszt. Sok cégnek ebben már régóta van rutinja, viszont ezzel a munkáltató sokkal inkább magához tudja kötni a munkavállalókat. A munkavállalási célú tartózkodási engedélyhez ugyanis érvényes munkaszerződés szükséges, és ha megszűnik a szerződés, az engedély is érvényét veszíti. Ez arra sarkallja a munkavállalót, hogy ne váltson munkahelyet akkor sem, ha ez felelne meg az érdekeinek. Ez egybevág más civil szervezetek tapasztalataival is.

A munkavállalási céllal Magyarországon tartózkodók egy része valószínűleg menedékes státuszra is jogosult lett volna a Helsinki Bizottság szerint. – A csökkenés 2021-hez képest nem jelentős, de oka lehet az is, hogy akik jogosultak voltak menedékes státuszra, 2022-ben már azt kértek munkavállalási célú tartózkodási engedély helyett – mondta Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság munkatársa. A szervezet jogi segítő tevékenysége során sokat figyelmét felhívta arra, hogy aki menedékes státuszra jogosult, ne munkavállalási engedélyt kérjen Magyarországon, ennek ellenére a gyakorlat szerintük nem mindig ezt tükrözi.

Visszaküldeni senkit sem lehet

A menedékes státusz elnyeréséhez az szükséges, hogy bizonyítani tudják, hogy 2022. február 24-e, az orosz invázió kezdete után átlépték a magyar-ukrán határt. Szekeres felhívta a figyelmet: ez biztosan nem igaz mind a 26 ezer ukrán állampolgárra, akik munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kaptak 2022-ben, mert egy részük már eleve Magyarországon tartózkodott, csak meghosszabbították a munkavállalási célú tartózkodási engedélyüket. Ők nem is igényelhettek menedékes státuszt, mert nem 2022. február 24-e után érkeztek, és ha katonaköteles korú férfiak voltak, valószínűleg nem látogattak haza Ukrajnába a háború kitörése után, így nem váltak jogosulttá a menedékes státuszra.

Ők tulajdonképpen a munkavállalói célú tartózkodásban „ragadtak” – ha bármilyen okból elveszítik a munkájukat, akkor a tartózkodási engedélyük is érvényét veszti. Visszaküldeni azonban senkit nem lehet Magyarországról a háborús Ukrajnába, mert ez nemzetközi jogba ütközne. Ha a munkavállalási engedély lejár, Szekeres elmondása szerint befogadott státuszt adnak a hatóságok az ukrán állampolgároknak, ami viszont nem jogosít munkavállalásra, így az érintettek nehéz helyzetbe kerülhetnek – amelyből úgy szabadulhatnak, ha ismét munkát találnak és újra munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kérnek.

Címkék: Ukrajna, menekült