- Ha meg akarjuk őrizni a magyarok szabadságát, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt. Mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban, 1100 éve állam volnánk, tapasztaltak és ütésállók. Tudjuk, hogyan rendezzük át az Európai Uniót – üzente Orbán Viktor.
- A miniszterelnök ünnepi beszédében durva fenyegetést intézett politikai ellenfeleihez, akik szerinte kiírták magukat a történelemből, árulók, nem találhatják meg számításaikat.
- A lengyelekről teljesen lemondott a miniszterelnök, de szerinte ébrednek a szlovákok, osztrákok, hollandok, amerikaiak – szavai laza kapcsolatban álltak a valósággal.
- '48 hőseit méltatta, akik nem féltek, nem térve ki rá, hogy amikor egyetlen egyszer a rendszerváltozás óta, 2006-ban valódi veszély fenyegette az embereket az utcán, ő fejvesztve menekült és magára hagyta az általa odahívott embereket.
- Magyarországot katedrálishoz hasonlította, míg a nyugati országokat, társadalmakat durván bírálta. Részletek alább:
1848-ban Európa lángokban állt, Bécsben a barikádokon harcoltak. Mit tettek a magyarok? Verset írtak. Átmentek Pestről Budára, ez volt az első békemenet. Vér nélkül szabadítottuk ki magunkat, estére győztünk. Napra pontosan rá 9 hónappal megszületett Petőfi Zoltán. A forradalom nem tagadó, hanem alkotó, igaz és szép. A végén nem halál, hanem élet sarjad belőle. Ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják. Ezekkel a gondolatokkal kezdte beszédét a miniszterelnök. Orbán Viktor pontosan 11-kor lépett ki a tömeg elé, nagy ováció fogadta.
A második percben aztán belekezdett a Nyugat bírálatába. Szerinte nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk az utókorra, hanem, hogy milyen gyerekeket. Ezen múlt már minden 1848-ban is. Azért egyenesedtek fel és álltak ki a magyarok, mert Petrovics apuka, Irányi anyuka, Vasvári apuka derék, hazájukat szerető fiatalokat hagytak a világra – mondta Orbán, mit sem törődve azzal a ténnyel, hogy Petrovics apuka és Petőfi Sándor örök harcban álltak egymással.
A nyugati világban emberek millió élnek úgy, mint akik a semmiből jönnek és a semmibe mennek. Szerintük nem is kell tekintettel lenniük semmire, háborúkat robbantanak ki, országhatárokat rajzolnak át, semmibe vesznek holtakat, sáskaként legelnek le mindent. Mi magyarok máshogyan akarunk élni, mi jövünk valahonnan és tartunk valahova. Nekünk a szabadság az, ha nincs a fejünk felett semmiféle háziúr. Mi tudjuk, hogy a létezés magyar minősége az élet magas rendű formája, a legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk – folytatta Orbán. A nyugati világban azt gondolják, hogy az ember csak úgy van, ő dönti el, melyik ország polgára, fiú lesz vagy lány, a haza csak működési terület. Mi magyarok ebben nem hiszünk. Ha egyedül állsz a világban, nem szabad vagy, hanem magányos. A márciusi ifjak azt kiáltották világgá, hogy társak, honfitársak vagyunk.
Egy utazó járja Európát. Lát egy embert az út szélén, aki követ tör egy kalapáccsal. – Mit csinálsz? – Nem látod, követ török. Megy tovább, meglát egy másikat, megkérdezi, mit csinálsz? – Nem látod, katedrálist építek. A nyugatiak ma követ törnek, mi katedrálist építünk, ez a mi életünk. 40 nemzedék építő köveiből épül a Magyarország katedrális – osztotta meg vízióját Orbán Viktor a néppel. A 48-as hősök látták a katedrálist, a hazát a magasban, bátran cselekedtek akkor is, amikor az életük forgott kockán, vagy esélyük sem volt a győzelemre. – Dicsőség a hősöknek – folytatta. (Orbán 2006-ban fejvesztve menekült az Astoriától, ahol rendőrök rontottak az általa összehívott tömegre.) Rabság vagy szabadság – legelőször erre kell válaszolni. Vágyakozunk a csendes, biztos élet örömei után. Megszerezhetjük, meg is adja nekünk a Jóisten. De előtte volna még itt egy kis munka. Európa ma nem csendes, népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat: éppúgy, mint Petőfiék idején, olyat akarnak ránk kényszeríteni, ami idegen a magyar élettől. Be akarnak préselni egy háborúba, migránsokat akarnak ránk sózni és át akarják nevelni a gyerekeinket. De mi nem hagyjuk, ez olyan egyszerű, mint a Nap, így Orbán, akinek szavait taps jutalmazta.
Az elmúlt 500 évben minden birodalom belátta, hogy elnyomással, erőszakkal nem megy velünk semmire. Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát, mesélt tovább a miniszterelnök, történelmi példákat sorolva, eljutva addig, hogy mindenki akkor jár jól, ha békén hagy bennünket. Ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár, és virágzó, békés korszakot teremtünk. Egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt, ezért, ha meg akarjuk őrizni a magyarok szabadságát, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt. Mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban, 1100 éve állam volnánk, tapasztaltak és ütésállók. Tudjuk, hogyan rendezzük át az Európai Uniót.
Béke helyett háborút, jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptunk, becsaptak minket, ideje, hogy fellázadjunk, ideje, hogy helyreállítsuk az európai emberek önbecsülését. A lengyeleket elsodorta a Soros-féle hullám, de a szlovákok magukra találtak, a hollandok már talpon, az osztrákok is készen álltak, és az amerikaiak is. Nagy esélyek nyílnak meg előttünk, szuverenista fordulat előtt állunk, megnyithatunk egy új korszakot, amiben mindenki megtalálhatja a maga számítását. Kivéve azok, akik kiírták magukat a történelemből, akik hátba támadták a hazájukat, akik aknamunkát folytatnak Brüsszelben, akik kinyitnák a kaput a migránsok előtt, akik eszement genderaktivisták kezére adnák gyermekeinket, akik rosszabbak, mint a labancok és a muszkavezetők voltak. Nem, ők nem találják meg számításaikat, ők az árulók sorsára jutnak – fenyegetőzött Orbán Viktor.
Ünneplők és Orbán Viktor beszédére várók a Múzeumkertben 2024. március 15-én (Fotó: Magyar Hang/Tompos Ádám)
A Nemzeti Múzeum környékére reggel sok rendőrt vezényeltek, az intézmény előtti területre csak magyar zászlóval lehetett bemenni – aki ukránnal próbálta, azt nem engedték tovább. Már bő fél órával a miniszterelnöki beszéd előtt jelentős, a Kálvin térig elnyúló tömeg gyűlt össze a Múzeum körúton, hogy megnézze az ünnepi műsort és meghallgassa a beszédet. Az első sorban olyan fideszes prominensek tűntek fel, mint Bayer Zsolt és társaságában Rétvári Bence. Eljött Törley Katalin és a Tanítanék Mozgalom több tagja is, hogy – mint tudósítónknak elmondták – tükröt tartsanak a miniszterelnöknek. Ehhez alufóliával bevont kartonlapokat használnak, melyeket a biztonsági személyzettel folytatott vita után végül bevittek magukkal a tömegbe. Akadt is ebből feszültség, az Orbán-hívek zászlókkal próbálták eltakarni a tükröket. Szabó Bálint aktivistát, örök bajkeverőt az őrök elvitték. Akadtak más ellentüntetők is a tömegben, a Puzsér Róbert-féle Sétáló Budapest aktivistái molinóval tiltakoztak az orosz szövetség és a mai feudalizmus ellen. Lapunk helyszíni tudósítója szerint a molinó nem nyerte el a jelenlévők tetszését, akik rángatták az aktivistákat és megpróbálták kivenni a tartórudakat a kezükből.
Ellentüntetők a Nemzeti Múzeum előtt, 2024. március 15-én. (Fotó: Olvasónktól)
Aki esetleg elfelejtett kokárdát hozni, vagy vinni akart emlékbe, ingyen kaphatott. A „közszolgálati” Magyar Televízió az ünnepség elejét nem közvetítette; miközben a Nemzeti Múzeumnál megkezdődött a Homonnay Zsolt rendezte ünnepség, az M1-en épp a rómaiak fűszeres borairól szóló kiselőadást lehetett meghallgatni. Orbán beszédére azért odakapcsoltak.
Orbán Viktor múlt évben Kiskőrösön, azt megelőzően Zalaegerszegen mondott ünnepi beszédet, mindkét alkalommal válogatott közönség előtt. Az a tény, hogy ugyan Békemenetet nem szerveznek, ám a miniszterelnök úgy döntött, kiáll a főváros központjában beszédet mondani szorosan összefügghet azzal a ténnyel, hogy jelentősen esett a Fidesz támogatottsága, illetve azzal, hogy délután 3-ra megmozdulást hirdetett a politikai életbe berobbant Magyar Péter.
