Ősszel kerülhet a parlament elé a kampányfinanszírozási szabályok szigorítása – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában Simicskó István. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője felidézte, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága megbízta a Nemzeti Információs Központot, hogy végezze el a „botrányos guruló dollárok ügyének mélyreható vizsgálatát, hogy a baloldal honnan és milyen módon kapott illegálisan forrásokat a tavalyi választási kampányára”. A vonatkozó szabályozás áttekintésével el szeretnék érni, hogy a jövőben ne legyen lehetőség a magyar választások külföldi befolyásolására. Bár a most hatályos törvények alapján is törvénytelen, ha külföldről beleavatkoznak Magyarország belügyébe, el fognak készíteni egy további szigorítást tartalmazó módosítást is.
Mint ismert, az ellenzék tavalyi közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter korábban maga árulta el, hogy a választási kampányban százmilliókat kapott mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az Egyesült Államokból. Az ügyben több vizsgált is indult, a titkosszolgálatok is foglalkoztak a kérdéssel, jelentéseiket pedig anonimízálva ugyan, de nyilvánosságra is hozták. Ezekből kiderült, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester egykori tanácsadójához – Korányi Dávidhoz köthető Action for Democracy (AD) nevű amerikai szervezettől összesen 3,1 milliárd forint érkezett hét magyar szervezethez tavaly tavasszal, tehát még a választási kampányban és nyáron, a legnagyobb összeg, 1,8 milliárd forint az MMM-hez. A jelentés megállapítása igencsak hasonlít a kormányzati kommunikációhoz: „Jelen helyzetben a nemzetbiztonsági kockázatot – sikeres kampány és választási győzelem esetén nemzetbiztonsági érdeksérelmet – az jelenti, ha Magyarország sorsáról olyan szereplők dönthetnek, akik jelentős részben külföldi támogatásból tesznek szert a választók támogatására, a választói akaratot befolyásoló képességre, miközben döntéseikkel nem feléjük, hanem a forrásokat biztosító szervezetek, személye, érdekcsoportok felé tartoznak elszámolással.”
Márki-Zay Péter korábban rendre azt kommunikálta, hogy az amerikai szervezettől érkezett pénzeket a mozgalom használta fel, nem pedig az ellenzéki pártok. Vagyis, szerinte nem történt törvénytelenség, hiszen a pártok nem külföldi pénzből kampányoltak. Az ugyanakkor már más kérdés, hogy miközben Márki-Zay Péter az egységes ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, mozgalmának tevékenységét mennyiben lehet elválasztani a választási kampánytól.
A KDNP-s politikus az interjúban egyébként arról is beszélt, hogy az Európai Unió érdemtelenné vált a Nobe-békedíjra. Az elismerést 2012-ben kapta meg a közösség, a béke, a demokrácia és az emberi jogok ügyének előmozdításáért az európai kontinensen. – A mostani szörnyű háborús helyzetben viszont semmiféle jelét nem látjuk annak, hogy Brüsszelben bármilyen életképes béketervet készítenének, ehelyett csak szankciókról, fegyverszállításokról, értelmetlen provokációkról és a háborús eszkaláció irányába mutató intézkedésekről hallani – mondta.
