Nem mindig lesz elérhető „a csövön keresztül” a gáz és az olaj – hangsúlyozta Palkovics László egy csütörtöki zalaegerszegi konferencián, az új technológiai és ipari miniszter ennek érdekében az energiaellátást erősítő, hatpontos programot hirdetett.
Palkovics szerint erősíteni kell az energiaszuverenitást, diverzifikálni kell az energiaellátást, növelni kell a hazai erőforrások szintjét és a megújuló energiaforrások arányát. Szükség van az energiahálózatok optimalizálására, de kiemelt szempont az energia megfizethetősége is.
Az energetikai kihívások között említette a miniszter, hogy Magyarország nem túl gazdag energiahordozókban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a környező országok szinte mindegyikével, minden irányból sikerült átjárhatóvá tenni az energiavezetékeket. Hozzátette, új kérdés lett az olajimport, de „az EU embargókérését nem tudjuk támogatni, mert az országot hosszú időre menedzselhetetlenné tenné”.
Arról is beszélt, hogy léteznek olyan innovatív technológiák, amelyekkel eddig nem foglalkoztak, mert nem tűntek fontosnak, de a megváltozott környezetben már szükség lehet rájuk. Ilyennek nevezte például a makói palagázmező kitermelését vagy a lezárt zalai olajkutak újraindítását. – Gondolkodni kell, hogy miként lehet évi 1,5 milliárd köbméterről 2,5 milliárdra emelni az éves gázkitermelésünket – tette hozzá Palkovics László az MTI beszámolója szerint.
A miniszter szerint a villamosenergia-hálózat fejlesztésére mostanáig nem fordítottak kellő figyelmet, és nincs tárolókapacitása sem az országnak, de ma már számolni lehet a hidrogénnel, mint energiatárolóval és zöld módon előállítható energiaforrással, továbbá szükség van a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítására is.
Jelezte, hogy környezetbaráttá kívánják alakítani a Mátrai Erőművet, ahol 2025-ben leállítanák a lignittel működő blokkokat, de tartaléknak megtartanák. Ezzel együtt hidrogénnel működő erőművet és napelemparkot alakítanának ki. Utóbbi kapcsán megjegyezte azt is, hogy a jövőben a napelemparkok üzemeltetőinek legalább 30 százaléknyi tárolókapacitásról is gondoskodniuk kell.
Kitért arra is, hogy újból foglalkozni kell a „kritikus energiahordozók és nyersanyagok” magyarországi kitermelésének lehetőségeivel. Eddig a technológia drága volt, nem lett volna versenyképes, de mára ez sok esetben megváltozott, továbbá nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hulladékok feldolgozására, mint nyersanyag- és energiaforrásra.
Megismételte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt heti kijelentését, miszerint az ország energiaszuverenitásának erősítése érdekében mintegy 16 milliárd eurós beruházásra van szüksége az országnak. Ebbe tehát a fentiek mind beleérthetők, köztük valószínűleg legnagyobb tételként a Paks 2 megépítése, illetve a meglévő paksi blokkok üzemidő-hosszabbítása, de a fent említett régi-új kitermelési megoldások is.
Palkovics szerint ez a 16 milliárd eurónyi forrás „technikailag rendelkezésre áll”, az „Európai Unióval zajlanak a tárgyalások, hogy mikor juthatunk hozzá”.
