A Belügyminisztériumban (Bm) egyeztetett egymással az egészségügyi ágazatért felelős vezetés és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) – közölte honlapján a szervezet, amit a Napi.hu vett észre. A beszámoló szerint a tanácskozást a MOK elnöksége kezdeményezte azzal a céllal, hogy megismerjék a betegellátás átalakításának „mestertervét”. Egyértelművé vált azonban, hogy – mint írja a kamara – a Bm alapvetően a megkezdett úton és stílusban kíván tovább menni, utólagos korrekcióra csak korlátozottan nyitott.
A megbeszélésen mások mellett Pintér Sándor belügyminiszter, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató, Kiss Zsolt NEAK-főigazgató, valamint Kincses Gyula, a MOK elnöke, Álmos Péter alelnök és Svéd Tamás kamarai titkár. A beszámoló szerint Pintér Sándor többször kitért az orvosok és szakdolgozók erkölcsiségére, az elmúlt időszakban felmerült bűncselekményekre, illetve a betegek által tapasztalt, jelzett kommunikációs problémákra. Az általános orvosi etika helyzetét nevezte meg egyben a köz- és magánellátás szigorú elválasztásának egyik okaként. A miniszter egyértelművé tette, hogy a köz- és magánellátás viszonyának rendezése, együttműködés kialakítása még nincs napirenden, ebben nincs kormányzati álláspont.
Takács Péter arról beszélt, hogy az alapellátási indikátorok finomítása folyamatos marad, de kormányzati a cél az, hogy a háziorvosi praxisoknak járó bérkiegészítést beépítsék a finanszírozásba is. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint fontos, hogy a teljesítés minősítés (indikátor) alapú finanszírozás aránya tovább növekedjen, és az alapellátó orvosok jövedelme ne az életkortól, hanem a teljesítményétől függjön. Kiderült, hogy az alapellátásban a szakdolgozói bértámogatást továbbra sem tervezik megemelni a szakdolgozói béremelésnek megfelelően, azt a praxisfinszírozásból kell kigazdálkodni az alapellátóknak. Valamint a rezsiköltségek átvállalását sem tervezik. A kormányzati cél az, hogy 2028-ra csak meghatározott létszámot ellátó praxisok maradjanak fenn.
Nagy fejlesztéseket ígért Pintér
A MOK beszámolója szerint nézetkülönbség volt a felek között a munkaidő kérdésében. Mint írták, a belügyminiszter azt hangsúlyozta, a munkaidő mindenki számára 8 óra, míg a MOK álláspontja az, hogy a teljes munkaidőt nem lehet 8 óra rendelési idővel kitölteni, mert egyrészt ilyen munkaterhelés már ellátásbiztonsági kockázat, másrészt az orvosnak a rendelési időn kívül vannak adminisztratív feladatai is.
Pintér Sándor felvázolta a vármegyei központok és megyei kórház igazgatójához rendelt feladatkörök koncepcióját, amelyben a teljes megyei betegellátás szervezéséért, a betegutak kialakításáért ez a menedzsment felel majd. Ettől várják a hatékonyság növekedését, a kis, kevés beteget és rossz hatékonysággal ellátó osztályok megszűnését, a betegellátás hatékonyságának növekedését. A tervek szerint 2024. március 31-ig létrejön Magyarországon egy 22 tagú, integrált betegutakkal rendelkező megyei egészségügyi ellátó rendszer, melyben 53 irányító funkcióval felruházott kórház vesz részt. (Jelenleg 94 intézmény működik a hazai betegellátásban.) A kórházi adósságállomány szempontjából fontos információ, hogy a kórházak rezsijét, a működési költségeket teljesen le fogják választani az egyéb finanszírozásról és külön kezelik majd. Prioritás lesz az egészségügy informatikai fejlesztése is, mert elmaradott.
Az orvosi és a szakdolgozói fizetések inflációkövetéséről a Pintér Sándor azt mondta: erre nincs lehetőség, úgy gondolja, senki nem részesül infláció követő bérezésben más területeken sem. Az egészségügyi vezetés több témában például a kórházi fertőzések, a minőségbiztosítás, az orvosok teljesítménymérésének alapelveire várnak javaslatokat a kamarától.
A járóbeteg-szakellátás átalakítása kapcsán pedig a minisztérium nem tart szükségesnek ennyi ellátási pontot, javaslatot várnak a 257 ellátási pont racionalizációjára. Valamint tervezik a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit a radiológiában és a pathológiában is.
