A háborús veszélyhelyzet, az egekbe emelkedő infláció, az őszi és téli hónapokban megsokszorozódó rezsiköltségek mindenkit nehéz helyzetbe hoznak, de különösen a nyugdíjasok lesznek nagy bajban, mert ellátásuk emelkedése messze elmarad az inflációtól.
– Ahogy a miniszterelnök többször is említette, vannak a békeidők, és vannak az olyan különleges helyzetek, amikor el kell térni a szokásos működési rendtől. A nyugdíjasok esetében éppen most van az az időszak, amikor valóban el kell felejteni a normál nyugdíjemelést, és veszélyhelyzeti emelésre áttérni – mondta lapunknak a Nyugdíjguru alapítója.
Farkas András szerint a legjobb az lenne, ha havonta hozzáigazítanák a nyugdíjak összegét az inflációhoz. Ha azonban ez informatikai vagy egyéb okokból nem megy, akkor legalább szeptemberben hozzá kellene igazítani a nyugdíjas inflációhoz az ellátások összegét. Ugyanis a júliusban kapott 3,9 százalékos emeléssel együtt is igen messze vannak még a szépkorúak attól, hogy megőrizzék életszínvonalukat.
Kiemelte, a hivatalos adatok alapján a nyugdíjas fogyasztóiár-index a júniusi 11,8 százalékról éppen júliusra nőtt 13,8 százalékra, ami azonban nagyon messze van az idei évben kapott, összesen 8,9 százalékos nyugdíjemelés mértékétől. Sőt, a vásárláskor a nyugdíjas nem a hivatalos 13-14 százalékos inflációval találkozik, hanem azt látja, hogy az élelmiszerek egy év alatt 27 százalékkal drágultak, az alapvető élelmiszerek közül pedig a kenyér például ötven százalékkal is többe kerülhet. Vagyis ebben az évben is a nyugdíjasok hiteleznek a költségvetésnek, hiszen a törvény szerint az infláció mértékével kellene emelkedni az ellátás összegének.
Farkas András számításai szerint ezzel mintegy 500 milliárd forintot hiteleznek a nyugdíjasok a költségvetés számára, amelyből novemberben 200 milliárdot kaphatnak vissza. Miután a rezsicsökkentés részleges kivezetése súlyosan érinti a nyugdíjasokat, a szakértő még idén decemberben újabb emelést tartana szükségesnek, hiszen akkor érkeznek majd az első igencsak magas rezsiszámlák. Annál is inkább indokolt lenne ez a korrekció, mert elmaradása esetén éppen a legsúlyosabb terhet jelentő négy hónap pénzromlásának finanszírozására egyetlen fillért sem kapnak a nyugdíjasok.
További gondként említette a szakértő, hogy novemberben ugyan kapnak emelést a nyugdíjasok, de annak mértékét a január-augusztusi időszak inflációja alapján határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy éppen a szeptember utáni időszak brutális áremelkedése marad ki a novemberi emelésből, amely az elemzők és a Magyar Nemzeti Bank szakemberei szerint is elérheti a 20 százalékot.
A felgyorsult inflációban a rezsiszabályok drasztikus megváltoztatásának komoly szerepe lehet, előzetes számítások szerint az intézkedés három százalékponttal emelheti a pénzromlás mértékét. Tovább gyorsíthatja az inflációt, ha részlegesen vagy teljesen kivezetik az árstopokat.
A nyugdíjak és az infláció közötti összefüggés érzékeltetésére Farkas András elmondta, a havi átlagnyugdíj 167 ezer, a medián nyugdíj viszont mindössze 142 ezer forint. Ez egyben azt is jelenti, hogy az időskorúak fele, több mint egymillió ember 142 ezer forintnál kisebb nyugdíjat kap, miközben a pénzromlás elérheti a húsz százalékot. Azaz ugyanazért az összegért ötödével kevesebbet vásárolhat a nyugdíjas, mint egy évvel korábban.
A szakértő arra az anomáliára is felhívta a figyelmet, hogy azok, akik idén mentek nyugdíjba, ebben az évben nem kaphatnak egyetlen fillér emelést sem: – Tömegesen jelentkeznek nálam az idei nyugdíjasok, akik felháborítónak tartják, hogy őket kizárják az emelésekből. Nekik csak azt tudom mondani, hogy az eljárás megfelel a törvény betűjének, de a mostani különleges helyzetben időlegesen akár módosítani is lehetne ezen a szabályon.
Kérdésünkre Farkas András elmondta, bár pontos számokat nem tud mondani, de az időskorúak jellemzően rossz szigetelésű lakásokban élnek, különösen vidéken, így az emelkedő rezsiköltségek erőteljesen sújtják őket.
Különösen a legszegényebb 300 ezer nyugdíjas lesz nagy gondban az őszi, téli hónapokban, számukra mielőbb utalni kellene valamiféle gyorssegélyt, mert enélkül teljesen kilátástalan helyzetbe kerülhetnek. Ennek forrását Farkas András a nyugdíjprémiumra félretett 25 milliárd forintban látja, vagy ha teljesülnek a nyugdíjprémium kifizetésének feltételei, és ezt az összeget az összes nyugdíjas között osztják el, akkor a költségvetés kiugróan magas adóbevétele lehetne az extra kifizetés forrása. Emlékeztetett, hogy a költségvetés 255 milliárdos plusszal zárta a júliust.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetésben 5,2 százalékos infláció szerepel, vagyis az év eleji nyugdíjemelés várhatóan ekkora mértékű lesz. Elemzői és jegybanki várakozások szerint ez azonban köszönőviszonyban sem lesz a jövő évi inflációval, így megint csak az lehet a helyzet, hogy a nyugdíjasok hiteleznek a költségvetésnek.
