Már most megérte a vadászati világkiállítás a rá költött 17 milliárd forintot – büszkélkedett az RTL Klub kamerája előtt szeptember 29-én, négy nappal a megnyitó után Kovács Zoltán államtitkár. A rendezvény kormánybiztosa ezt azzal magyarázta, hogy a kiállítás sikerét nem elsősorban pénzben kell mérni, hanem az ország promóciójában, jó hírünk terjesztésében.
Ebből is sejthető volt, hogy nagy megtérülésre nem lehet számítani. A gyanút csak erősítette, hogy a kiállítást szervező cég, az állami tulajdonú Egy a természettel Nonprofit Kft. nem árulta el a csatornának, hogy a Hungexpón berendezett tárlat napi 10–15 ezer látogatója után hányan fizettek a jegyért – hiszen a kiállításra sok iskoláscsoport is elment, nekik pedig díjtalan volt a belépés.
Védekezésből felmentve
A titkolózásban kitartók maradtak. A Magyar Hang december 8-án, közérdekűadat-igénylésben szerette volna megtudni, a vadászati kiállítás mekkora jegybevételt termelt a szervezőnek és az államnak, ebből mennyit hozott a Hungexpón látogatható központi tárlat, és mennyit az 1500 országszerte zajló, kapcsolódó program (melyeket gyakran csak nagy jóindulattal lehet vadászati tematikájúnak nevezni, például Hobo Vadászat című koncertjét vagy a Giselle című balettelőadást).
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a rendezvényeket összesen hányan látogatták, ebből hány iskolás, és hogy mire fordították idáig a jegybevételeket.
A nonprofit kft. kéthetes csend után jelezte, hogy csak 45 napon belül tudnak választ adni kérdéseinkre, mivel a kérdések megválaszolása „veszélyhelyzeti kormányrendeletekben foglalt feladataik határidőben történő ellátását veszélyeztetné”. Jogsértően halogatták a választ, hiszen – ahogy egy hasonló adatigénylés kapcsán a Hvg.hu is rámutatott – a szervező cégnek nem voltak járvány elleni védekezéssel kapcsolatos közfeladatai; sőt, épp hogy kormányrendeletben mentették fel őket a védelmi intézkedések betartása alól.
Végül reagáltak az ígért határidőn belül, ám ebben nem volt sok köszönet: az Egy a természettel egyszerűen úgy tett, mintha rá sem kérdeztünk volna a vadászati kiállítás jegybevételének teljes összegére. Azt viszont jelezték, hogy részletes bontást nem vezetnek a bevételekről, így nem tudják, melyik kiállítás mekkora összeget hozott – és mivel tárgyévi könyvelésük még nem zárult le, a bevételek sorsáról sem tudnak mit mondani.
Ingyenbelépők tízezrével
Azt elárulták, hogy a központi kiállítást 616 ezren látták. Ebből közel 61 ezer diák és kísérő ingyen jöhetett el a Hungexpóra a Fátyol iskolaprogram keretében (mintha Kaposvár teljes lakosságát látták volna vendégül). Azt pedig a Párbeszéd sikeres adatigényléséből tudhatjuk, hogy a központi rendezvény húsz napja alatt 260 899 darab jegyet értékesítettek, egyéni családi és csoportos belépőt, bérleteket vegyesen.
Nem térülhetett meg
Pontos adataink tehát nincsenek, ám az ismert számokból kiderül, hogy a 17 milliárdot felégető központi kiállítás egyszerűen nem térülhetett meg, ha csupán a jegyeladásokat nézzük. A legolcsóbb jegy a féláras, 1200 forintos típus, a legdrágább belépő pedig a 14 700 forintos, 20 napra érvényes bérlet volt a Hungexpóra (utóbbi már október 1-jére elfogyott). Az kizárt, hogy minden látogató húsznapos bérletet vásárolt, de a tárlat még ebben az esetben is csak 3,83 milliárd forintos jegybevételt hozott volna. Ha jegytípusokat és az eladott jegyek számát nézzük, a bevétel középértéke 1,53 milliárd lenne.
Így valószínűsíthető, hogy a jegybevétel tényleges összege valahol 1,5 milliárd és 3,8 milliárd forint közé eshet. Ezt az összeget kiegészíthetik még a rendezvényen bemutatkozó cégek és az árusító büfék bérleti díjai is, ám az innen befolyt összegekről sem találtunk beszámolót a kiállító cég honlapján.
A jelek szerint az Egy a természettel inkább adni, mint kapni szeret: az Átlátszó írta meg, hogy az állami tulajdonú cég 5,2 milliárd forintot költött a vadászati kiállítás vidéki programjaira. Ebből közel 300 millió forint jutott egy vidéki vadászkönyvkiadónak, amelyik Semjén Zsolt vadászatról filozofáló könyvét is kiadta, továbbá 400 milliós támogatás érkezett egy vadászni szerető vásárosnaményi vállalkozónak, aki a felesége nevén lévő, közpénzből felújított hotelben rendezte be a tematikus kiállítás helyi tárlatát.
Hárommilliárdba került a program kommunikációja is, a Hungexpo bejáratánál álló, Totem címet viselő agancskaput pedig 240 millióért építette meg Szőke Gábor Miklós szobrász.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/6. számában jelent meg, február 4-én.
