A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói egyetemi hallgatókkal közösen végeztek kérdőíves kutatást az előválasztás második fordulója során a fővárosban, és az eredmények megerősítik azokat a feltételezéseket, miszerint Dobrev Klárára inkább a nők, Márki-Zay Péterre inkább a fiatalok szavaztak – vette észre a Népszava. Az intézet blogján közzétett kutatás célja elsősorban az volt, hogy feltérképezze a 2021-es budapesti ellenzéki előválasztáson a szavazók szociodemográfiai hátterét, médiafogyasztási szokásait és politikai attitűdjeiket.
Összesen 652 előválasztót kértek meg, hogy vegyen részt a kutatásban: közülük 440 fő kezdte meg a kérdőív kitöltését. Arra a kérdésre, hogy kire szavazott az előválasztás második fordulójában, 357-en adtak választ. Közülük 124-en Dobrev Klárára, 233-an Márki-Zay Péterre adták voksukat.
A mintában Dobrev választóinak 67 év volt az átlagéletkora, Márki-Zay választóinak 44 év. További különbség, hogy míg Dobrev Klára választóinak mintegy kétharmada középfokú, harmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik, addig Márki-Zay Péter esetében az arány éppen fordított. Márki-Zay Péter támogatóinak 14 százaléka egyenesen tanuló. Kiderült az is, hogy sokkal több nő szavazott Dobrev Klárára, mint Márki-Zay Péterre.
Vallásosság tekintetében nincs lényegi különbség a jelöltek szavazói között. Dobrev Klára szavazóinak többsége számára a televízió számít elsődleges hírforrásnak, Márki-Zay Péter szavazóinak túlnyomó többsége online hírportálokról tájékozódik.
Fontos még megjegyezni, hogy a Márki-Zay szavazók, noha összességében jobboldalibbak a Dobrevre szavazóknál, jelentős részük még így is inkább baloldalinak vallotta magát.
