A jelenleg hatályos KRESZ nem ismeri az elektromos roller kategóriáját: nincs pontos definíció azzal kapcsolatban, hogy az úgynevezett mikromobilitási eszközök milyen járműnek minősülnek. Jogszabályi háttér híján statisztikák sincsenek arra nézve, hogy például hány hatósági eljárás indult a szabálytalanul közlekedő e-rolleresekkel szemben. Úgy tűnik, nemsokára megváltozik a helyzet, ugyanis a módosított KRESZ az elektromos rollerekkel való közlekedés szabályait is magába foglalja majd.
Oláh Lajos, a DK országgyűlési képviselője még szeptemberben nyújtott be kérdést a belügyi tárcának arra vonatkozóan, hogy az elmúlt egy évben hány eljárást indított a rendőrség az elektromos rollerekkel kapcsolatosan. Rétvári Bence a tárca parlamenti államtitkára azt a választ adta, hogy a folyamatban lévő KRESZ-módosítás eredményeként az elektromos rollerrel történő közlekedés szabályai is megjelennek majd a jogszabályi rendelkezések között. A kérdés csak az: mikor. Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős államtitkár 2023 tavaszán bejelentette, hogy megfogalmazták a módosító javaslatot, amelynek értelmében a 25 kilométer per óra végsebességű e-rollerek kerékpárnak minősülnének, az ennél gyorsabbak pedig segédmotoros kerékpárnak. A szabályozás azóta sem született meg.
Jogosítvány nélkül, ittasan
Az elektromos rollerek az elmúlt esztendőkben meghódították a világot, népszerűségüket többek között annak köszönhetik, hogy olcsók, helytakarékosak, környezetkímélők, és segítségükkel elkerülhetők a városi dugók. Magyarországon néhány év alatt megduplázódott az eszközök száma, a hazai utakon jelenleg 80–100 ezer cikázik, ebből körülbelül 25 ezer a bérroller, a többi magántulajdonban van. Az előnyök mellett az e-roller használóinak naponta kell szembesülniük a besorolás problémájával: mivel nem világos, hogy az eszköz milyen járműnek minősül, nem tudni, miként lehet vele szabályosan közlekedni.
A jelenleg használatban lévő eszközöket többnyire kerékpárnak vagy segédmotoros kerékpárnak szokták minősíteni, pedig a kettő finoman szólva sem ugyanaz. A segédmotoros kerékpár vezetéséhez jogosítvány és bukósisak is kell, az alkoholfogyasztást illetően pedig a zéró tolerancia érvényes a vezetőre. Viszont annak, aki kerékpározik, sem jogosítványra, sem bukósisakra nincs szüksége (csak lakott területen kívül, óránként 40 kilométer feletti sebességnél). Sőt, még az ittas vezetést sem korlátozza a törvény, csak annyit ír elő, hogy a vezető a kerékpározásra alkalmas állapotban legyen. Márpedig az e-rollereket többnyire fiatalok használják, gyakran az esti órákban. Vagyis sokan a buliból való hazautat próbálják megoldani a mikromobilitási eszközök segítségével. Ahol buli van, ott pedig általában alkoholt is fogyasztanak.
A Népszava közölte 2022-ben, hogy a Manninger Jenő Baleseti Központ felmérése szerint 2021 márciusától októberéig közel 300 páciens érkezett hozzájuk, aki elektromos rollerrel szenvedett balesetet. A sérültek több mint fele az éjszakai órákban jelentkezett, és 27 százalékuk ittas volt (ugyanez a szám a kerékpárosok esetében 4 százalék az adott időintervallumot tekintve). Pedig a KRESZ szerint gépi járművet (és az elektromos roller mégiscsak annak számít) tilos ittasan vezetni, aki pedig ezt nem tartja be, attól el kell venni a jogosítványát. Ebből adódtak olyan paradox esetek, amikor az ittas e-roller-vezetőnek a rendőrök bevonták a jogosítványát, így autót nem vezethetett, ám a kétkerekű jármű használatához nincs szüksége vezetői engedélyre, így azt a büntetés után is használhatta tovább.
Jókai-regénnyel vetekedne a szabályozás
Herpy Miklós ügyvéd, közlekedési szakjogász praxisában volt már rá példa, hogy az elektromos rollereket jogilag gyalogosnak minősítették – a lábbal hajtott roller most is annak számít –, de az is előfordult, hogy segédmotoros kerékpárnak, sőt: olyan szakértői vélemény is született, amely szerint az e-roller semmilyen jármű kategóriájába sem sorolható. – A probléma abból ered, hogy az új mikromobilitási eszközökre nem dolgoztak ki szabályozást. A minisztérium már többször nekifutott, de hamar rájöttek, olyan mennyiségű joganyagot kellene hozzá kidolgozni, hogy a végeredmény – vastagságát tekintve legalábbis – egy Jókai-regénnyel vetekedne – mondta Herpy Miklós.
Amennyiben jóváhagyják a tervezett KRESZ-módosítást, és így az e-rollerek 25 km/h végsebességig kerékpárnak, az ennél gyorsabbak segédmotoros kerékpárnak minősülnek majd, akkor a meglevő rendeleteket ki kell egészíteni a segédmotorként meghatározott eszközök forgalomba helyezésének és forgalomban tartási feltételeinek a szabályaival. És mivel jogosítvány is szükséges lenne hozzá, a jogosítványra vonatkozó jogszabályokat is módosítani kellene. – Ez azért sem egyszerű, mert létezik egy uniós harmonizált jogosítványrendszer, amelybe úgy kellene beilleszteni a segédmotornak minősített elektromos roller kategóriáját, hogy azt egyébként az unió más országaiban „explicit” nem ismerik – mutatott rá a szakjogász.
Ráadásul a jogosítvány megszerzésére vonatkozó vizsgáztatás, és az ehhez kapcsolódó oktatás szabályait is ki kellene egészíteni. – És van egy rossz hírem: az Európai Unió majd valamikor meg fogja alkotni a mikromobilitási eszközökre vonatkozó harmonizált szabályokat, és akkor a tagországi jogszabályokat ki lehet dobni a kukába, és újakat kell megteremteni – fogalmazott Herpy. Az uniós országokban is pontosan ezért ódzkodnak megalkotni az újfajta mikromobilitási eszközökre vonatkozó részletes jogszabályokat; ez az oka, hogy jellemzően csak átmeneti szabályokat hoznak.
Magyarországon is ez lehetne a megoldás. Meg kellene várni az uniós harmonizált szabályokat, addig pedig átmeneti szabályokat bevezetni. Például: legfeljebb 25 km/h-val szabad vele közlekedni, legalább 14. életévét betöltött személy vezetheti, egynél több személy egyszerre nem használhatja stb. – Ha ezt a néhány előírást beillesztenék a KRESZ-be, akkor az elektromos rollerek használatából fakadó problémák 90 százaléka megoldódna – fejtette ki a szakjogász.
Mobi-pontokkal a rollerkáosz ellen
Az elektromos rollerekről korábban leginkább a szanaszét hagyott bérrollerek okozta zűrzavar kapcsán lehetett hallani. A parkolási gyakorlat azóta javult, amióta egy rendeletmódosítás nyomán csak az arra kijelölt pontokon lehet parkolni, a szolgáltatókat pedig elkezdték megbírságolni a szétdobált eszközökért. A rollermegosztó cégeknek – Magyarországon jelenleg a Lime, a Tier és a Bird – első lépésben a fővárossal kellett megállapodniuk, majd az egyes kerületekkel.
A II. kerület tavaly megegyezett a szolgáltatókkal, hogy az általuk kölcsön- vagy bérbe adott járműveket a telephelyen kívül kizárólag a kerületi mobilitási pontokon lehet leállítani. Az önkormányzat arról tájékoztatta lapunkat, hogy e mobilitási pontok jól működnek, a szolgáltatók megteszik a szerződésben foglaltakat. 2023-ban összesen 3 alkalommal kellett figyelmeztetést kiadni a szabálytalanul elhelyezett eszközökkel kapcsolatban. – A jelzésünk után a szolgáltatók haladéktalanul orvosolták a problémát, így szankcióra nem került sor. Bízunk benne, hogy a megszülető szabályozás következtében biztonságosabb lesz a közlekedés a rolleresek és a gyalogosok számára is – írta az önkormányzat. A fővárosi tulajdonú pontokat már a nyáron kialakították.
Párizsban és Máltán már tilos
Az elektromos rollerek nem csak Magyarországon, Európa-szerte sok gondot okoznak. Bár a járművekre vonatkozó szabályozás az EU-ban országonként eltérő, a rengeteg baleset miatt az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács 2023 februárjában egységes szabályokat javasolt az elektromos rollerekre vonatkozóan: azaz gyárilag beépített 20 km/h-s sebességkorlátozást és nagyobb, legalább 30,5 centiméter átmerőjű kerekeket. A rollerek használóinak pedig bukósisak kötelező viselését írnák elő. Ezeken kívül azt is kikötnék, hogy csak 16 évesnél idősebb személy használhassa az eszközt, és megtiltanák az ittas vezetést, valamint a járdán való közlekedést.
Az Egyesült Királyságban 2022-ben megháromszorozódtak az e-rollerekhez köthető halálos balesetek. Németországban két év alatt több mint a háromszorosára nőtt a rollerbalesetek száma. 2022-ben 7600-an sérültek meg, és halálos áldozatok is voltak. 2023 márciusában Magyarországon egy 41 éves férfi hunyt el Nyúl községben, miután elesett az elektromos rollerével. Szeptemberben egy ismert női focista, a 37 éves Heidt Edina szenvedett balesetet egy hasonló járművel, és súlyos fejérülése miatt nem sikerült megmenteni az életét.
Az e-rollerek veszélyessége leginkább abból fakad, hogy kicsi a kerekük és – különösen a kátyús utakon – könnyen el lehet velük esni, ám a legtöbb sérülést mégis a szabályok be nem tartása és a védőfelszerelés hiánya okozza. Belgiumban éppen a sok baleset miatt vezettek be 2022 nyarán az egész országra kiterjedő szigorú szabályozást a járművekre. Párizsban egy tavaszi népszavazást követően betiltották a bérelhető e-rollerek használatát, a máltai közlekedési minisztérium pedig nemrég jelentette be, hogy a gyalogosoknak okozott kellemetlenségek miatt márciustól az egész országban betiltják a bérelhető elektromos rollerek használatát.
Mindenki jól járna a szabályozással
A világhálón jó néhány hajmeresztő felvétel kering autók között 90–100 kilométeres sebességgel cikázó rolleresekről. Az egyik belga napilap megírta, hogy Brüsszelben egy – a megengedett óránkénti 25 kilométer helyett – 112 kilométeres sebességgel száguldozó e-rolleres férfit büntettek meg. A bolgár autópályán pedig egy közel 120 km/h-val repesztő nőt kapcsoltak le a rendőrök. Egerben a főúton, a belső sávban 60 kilométeres sebességgel száguldó férfiról készült felvétel.
Sugár István, az elektromos rollereket forgalmazó és szervizelő E-Twow Magyarország üzletvezetője szerint ezek szerencsére egyedi esetek, Magyarországon nem jellemző ez a fajta száguldozás. – Az általunk forgalmazott e-rollerek maximális sebessége 40 km/h. Természetesen lehet kapni olyan modelleket, amelyek akár 90–100 kilométeres sebességre is képesek, és több millió forintba kerülnek, de – Magyarországon legalábbis – nem sokan közlekednek ilyen eszközökkel – mondta. Átlagosan 250 ezer forintba kerül egy új elektromos roller, aki ennyit pénzt kiad rá, az valószínűleg rendszeresen közlekedik vele és arra törekszik, hogy ne szegje meg a közlekedési szabályokat. A szakember szerint a mikromobilitási eszközök a vártnál gyorsabban terjedtek el a hazai utakon, még mindig újak és szokatlanok, meg kell tanulni használni őket. Ugyanakkor azt tapasztalja, hogy az embereknek arra van igényük, hogy szabályosan közlekedjenek. – A forgalmazóknak, a felhasználóknak és a hatóságoknak is kifejezetten sokat segítene, ha végre megszületne az ígért KRESZ-módosítás – mondta.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hnag 2023/50. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg december 15-én.
