Negyven pálinka egy leemelt ajtón – itt a májusi Budai Hang

Negyven pálinka egy leemelt ajtón – itt a májusi Budai Hang

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!

– Tíz éve az otthon ülő nő nem volt politikai téma, mostanra az lett. Néha azt érzem, nem én írok feltétlenül közéletibb verseket, csak a közéleti figyelem szempontja megváltozott – mondja az interjúnkban Turi Tímea költő, a Magvető Kiadó főszerkesztője, akinek nemrég jelent meg Egyszerre egy beszéljen című verseskötete. A falra fújt irodalomról, az öncenzúra veszélyéről, a kisvárosias Óbudáról és a közösségben mondott imáról beszélgettünk vele.

Népzene, világzene, jazz, más igényes rétegműfajok – a Zichy-kastély udvarán működő Kobuci kert a főváros egyik legjobb hangulatú szabadtéri koncerthelyszíne. S bár a szórakozóhely neve származhatna egy ázsiai egzotikus hangszer nevéből, vagy egy kevéssé ismert keleti filozófiai irányzatból is, a valóság ennél prózaibb: a kolbászos buci rövidítése. A Kobuci idén kezdi a 15. évadát, ennek kapcsán kérdeztük a házigazdákat a válságról, a minőségi zenéről és a fiatal generációk megszólításáról, de szóba került a szórakozóhely történetének legnagyobb italrendelése is: 40 pálinka, amit csak egy leemelt hűtőajtón tudtak szervírozni.

Míg Nyugat-Európában az önkormányzatok által üzemeltetett lakásügynökségeknek nagy hagyománya van, Magyarországon az efféle kezdeményezések még nem vertek gyökeret, holott nagy szükség lenne rájuk. Az I. kerület – a fővárosban elsőként – már 2021 októberében elindította a saját lakásügynökségét, most pedig bővül szolgáltatás köre: a II. kerületi önkormányzattal közösen hoznak létre és üzemeltetnek egy olyan szervezetet, amely kedvezményesen kínál albérletet a rászorulók számára, így enyhítve a lakhatási válságot. A Budai Hangból kiderül, mit csinál egy lakásügynökség, és hogy miért fontos ez a kerületi lakosok számára.

A divat folyamatos változása, a gyártás és a szállítás felpörgetett üteme, a ruhadarabok gyakori lecserélése – ez mind egyszerre jellemzi a fast fashiont, a gyors és olcsó előállításon alapuló ruhaipari üzleti modellt, ami súlyos környezeti terheléssel jár. A gyorsan változó trendek jelentette pazarlást ellensúlyoznák a tudatos öltözködésre ösztönző üzletek, mint az immár Budán is elérhető Swappis ruhaforgó. Cikkünkből kiderül, hogyan lehet hatékonyan megelőzni a mértéktelen ruhagyártás, és mégis minőségi darabokat vásárolni.

A régi Óbuda romlását a hídépítés okozta – Krúdy Gyula megállapításával nehéz lenne vitatkozni. A napjainkra szinte teljesen lebontott városrészt a 90 éve, 1933. május 12-én elhunyt író segítségével próbáltuk megidézni.

Négy éve indult a Közösségi Költségvetés program Óbuda-Békásmegyeren, és minden évben egyre többen csatlakoznak a kezdeményezéshez, idén ismét megdőlt a rekord: a háromezret is meghaladta a beérkezett javaslatok száma. Az önkormányzat tartalmi kritériumot nem szabott meg, arra biztatták a lakosságot, hogy bármilyen ötlettel jelentkezzen, a megvalósíthatóságról az önkormányzat szakemberei döntenek majd. Ahogy arról már írtunk korábban, a rendelkezésre álló összeg százmillió forint, amit tíz körzetben osztanak el, azaz minden körzetben tízmillió forint értékű fejlesztésre lesz lehetőség. S hogy mire szavaztak a legtöbben az elmúlt években? A cikkünkből ez is kiderül. 

A 15 perces város koncepciója megújítja az urbánus teret, így a település alkalmazkodik a lakókhoz, akik nincsenek rákényszerítve az autózásra. Világszerte számos nagyvárosban valósították meg sikerrel: nemcsak a környezetre és az ember életminőségére, de a gazdaságra is jótékony hatással van, ha minden szükséges szolgáltatás negyedóra alatt elérhető gyalog vagy biciklivel. A koncepció kritikusai a szabadság korlátozásáról beszélnek, de ha jól csinálják, a 15 perces város éppen az ellenkezőjét eredményezi. Megnéztük, Budán hogyan lehet megvalósítani az ötletet.

Buda egyik legforgalmasabb vásártere a Fény utcai piac, ám az alacsony árakat kínáló multik elszívó hatása itt is érezhető. Milyen ötletek születtek arra, hogy a piacra járás újra élmény legyen? Riportunkból kiderül.

Mindez a legújabb Budai Hangban, a május 19-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!