A pusztító nyilas uralom első perceit láthatjuk a képen. 1944. október 16-a, délelőtt 11 körül: díszszemle Szálasi Ferenc és vezetőtársai részvételével. A díszzászlóaljjal idevezényelt Detre Gyula főhadnagy emlékei szerint Szálasi és kísérete a Honvédelmi Minisztérium irányából vonult a miniszterelnökség, a Sándor-palota felé, hogy ott a tükörteremben a kormány első ülésén részt vegyen. Közben József főherceg saját, átellenben lévő palotaerkélyéről integetve üdvözölte Szálasit. A küszöbön már ott várakozott a pusztulás: az ország és Budapest lerombolása, a kegyetlenkedések, pogromok és tömeggyilkosságok.
1. Szálasi Ferenc (1897–1946) római köszönésre emeli jobb karját a Sándor-palota bejáratánál
A német segédlettel végrehajtott nyilas puccsot követően a Horthy által – érvénytelenül, a korábbi kormányelnök, Lakatos Géza ellenjegyzése nélkül – miniszterelnökké kinevezett, november 4-én pedig nemzetvezetővé (a poszt összeolvasztotta az állam- és kormányfői tisztséget) megválasztott volt őrnagy barátságosan köszönti őrt álló, mezítlábas híveit. Bármilyen furcsa talán a ma emberének, de személyes ismerősei és beosztottjai kifejezetten tisztelték és szerették a vezért, még évtizedekkel 1946. március 12-ei kivégzése után is nagy respektussal emlegették. Vonzerejének nyitjára feltehetően Pethő Sándor világított rá a legtalálóbban: „…barátságot és gyöngédséget, ugyanakkor valami jeges iszonyatot s tébolyító varázst áraszt magából híveire, megingathatatlan abnormitásának földöntúli fényében”.
A hatalomátvételt követően Szálasi rövid időre ugyan beköltözött a Várba – a királyi palota krisztinavárosi szárnyában 16-a délutánján még Horthy pakolta össze a legszükségesebb holmikat, Szálasi akkor rövid időre a Sándor-palotában rendezkedett be –, ám hamarosan menekülnie kellett. Az előretörő szovjet haderő elől december elején a nyugati határszéli Brennbergbányára települt át.
Még a nyilas adminisztrációnak is feltűnt, hogy az ország élére jutott Szálasi roppant nagy – csak a német megszállók által korlátozott – hatalma dacára mennyire visszavonult életet él. Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettes naplójából kiderül, hogy ő is milyen nehezen tudott bejutni a nemzetvezetőhöz. Szálasi, a hadi helyzettel, a napi ügyekkel keveset törődött, a jövő foglalkoztatta; Magyarország új közigazgatási beosztását tervezte, amikor már csupán néhány vármegyére terjedt ki uralma. 1945 elején országjárásra indult, jórészt Zalát járta be. Szálasit házasságkötése után néhány nappal, 1945 májusában tartóztatták le az amerikaiak. Hatalomátvétele után egy évvel már az Andrássy út 60. (az egykori nyilas központ, a „Hűség Háza”, 1945-től a Péter Gábor vezette Politikai Rendészeti Osztály székhelye) pincebörtönének foglya volt.
2. Gömbös Ernő (1916–1992), Gömbös Gyula elsőszülött fia, Szálasi frissen kinevezett szárnysegéde
A nyilasokkal szimpatizáló fiatal tiszt utóbb így nyilatkozott a hatalomátvételről: „A lakásomon, a rádióból értesültem a kormányzói proklamációról. Tudtam, hogy ez számunkra a cselekvés óráját jelenti. Ekkor már el voltam látva minden szükséges információval. A kiadott jelszót – »Nemzettel a nemzetért!« – ismertem és nálam is ott volt a lepecsételt nyilaskeresztes karszalag, mint annyi más beszervezett társamnál. […] Október 16-án hajnalban mentünk fel a Várba.
Szálasi Ferenc megérkezik a Várba. A Képes Vasárnap 1944. október 24-i számának címlapja
Ott Porzezinsky alezredes megkérdezte tőlem, hogy akarok-e a Nemzetvezető – akkor még nem hívták így – szárnysegéde lenni. Azt válaszoltam, hogy igen és ezzel el is dőlt a kérdés.” A hatalomátvétel után politikai szerepet nem játszó Gömböst a háborús bűnösökkel együtt hazaszállították, majd a népbíróság 10 évre ítélte. 1946 szeptemberében, kalandos úton, egy, az udvaron felejtett létra segítségével megszökött a szegedi Csillagbörtönből. Hiába zárták le szinte azonnal a környező utcákat, nem bukkantak a nyomára. Gömbös Ernő hamarosan megérkezett Ausztria nyugati megszállási övezetébe. Dolgozott kiadói munkatársként, bútorgyári adminisztráción, nyugdíjazása előtt közvetlenül egy cég lerakatának volt az igazgatóhelyettese. 1948-ban többek között az egyetlen szabadlábon maradt nyilas miniszterrel, Henney Árpáddal megalapította az emigrációs Hungarista Mozgalmat.
3. Kovarcz Emil (1899–1946) a radikális nyilas, a Szálasi kormány totális mozgósítással és harcbaállítással megbízott tárca nélküli minisztere
Különítményesként 1920 elején résztvevője volt a Somogyi-Bacsó gyilkosságnak. A Dohány utcai zsinagóga ellen elkövetett 1939-es merénylet egyik kitervelőjeként (ekkor már nyilas pártigazgató volt) kétévi börtönt kapott, ám a büntetés elől Németországba szökött. 1944-ben a német bevonulás után nem sokkal tért haza. A hatalomátvétel egyik kulcsembere volt. A háború után a letartóztatást elkerülte, de amikor nyilas társai peréről értesült, feladta magát az amerikaiaknak. 1946 májusában végezték ki Budapesten.
4. Az épületek
Kezdjük a szereplők mögött húzódó épületsorral. A legtávolabbi, az egykori tábori püspökség ma már nem létezik. A törökök kiűzése után felhúzott, később kibővített, copf stílusú házat 1951-ben bontották le. Helyén a miniszterelnökség melléképülete áll néhány év óta. A közelebbi, a karmelita kolostor a XVIII. század elejéről való, később ezt is bővítették Kempelen Farkas tervei alapján. Refektóriumának copf falfestményeit a legutóbbi átalakításkor, amikor a miniszterelnökség költözött ide, sajnos lefestették. A karmelita rend feloszlatása után egyébként itt működött Buda első kőszínháza, 1978-tól kezdve pedig a Várszínház, illetve a Nemzeti Táncszínház.
A legközelebbi (akkor még részben kétemeletes) épület, ahová Szálasi éppen bemegy, az 1803–1806 között épült klasszicista Sándor-palota a kiegyezés óta a miniszterelnökök hivatalaként szolgált. Az ostrom alatt súlyosan megsérült palota falait a háború után ugyan visszaépítették, architektúráját azonban csupán a 80-as évek második felében állították helyre. A belső rekonstrukciót az első Orbán-kormány idején, 2000–2002 között készítették el, hogy a miniszterelnökség ismét ide költözhessen. A 2002-es választást követően Medgyessy Péter úgy döntött, marad a parlamentben, a Sándor-palotába pedig a köztársasági elnök hivatala került.
A kép bal sarkában a Kallina Mór-féle Honvédelmi Minisztérium egy részlete látszódik. A háború után fokozatosan bontották el, a legutolsó traktust 2003-ban. A tervek szerint nem állítják helyre, csupán szomszédját, az egykori Honvéd Főparancsnokság kupolás épületét.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/42. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg október 15-én.
