Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága elfogadta Szerbia uniós csatlakozási folyamatát értékelő jelentést, amely az EP májusi állásfoglalásának alapja lesz. Ebben az uniós törvényhozás számos kritikát fogalmaz meg, de előrelépéseket is elismernek. A Fidesz képviselői az egész jelentés ellen szavaztak.
A szakbizottság nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások csak akkor haladhatnak előre, ha az ország betartja az EU Oroszországgal szembeni szankcióit, és jelentős előrelépést tesz az EU-val kapcsolatos reformok terén. Szerbia ugyanis egyáltalán nem csatlakozott a szankciós politikához, holott ez minden tagjelölt ország kötelessége. A dokumentumban a képviselők aggodalommal veszik tudomásul, hogy az Európai Bizottság Szerbiáról szóló 2020-as jelentésének közzététele óta nem javult a 33 tárgyalási fejezet általános helyzetére vonatkozó értékelése, és 2022-ben a Bizottság egyetlen fejezetben sem észlelt „jó előrehaladást”. Az EU Szerbia legfőbb politikai és gazdasági partnere, és messze a legnagyobb adományozója – hangsúlyozzák a képviselők, akik aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a közelmúltban csökkent a szerbiai EU-tagság támogatottsága. Ez egy régóta fennálló EU-ellenes/oroszbarát politikai retorika eredménye, amelyet széles körben terjesztenek a kormány által ellenőrzött médián, valamint a kormányzati tisztviselők által. A képviselők felszólítják az EU-t, hogy vizsgálja felül az EU által Szerbiának nyújtott pénzügyi támogatás mértékét, ha folytatódik az antidemokratikus rezsimek támogatása.
A jelentés üdvözli azokat az intézkedéseket, amelyeket Szerbia tett az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, valamint a jogállamiság intézményei átláthatóságának és hatékonyságának fokozása érdekében. Ugyancsak elismerését fejezi ki Szerbiának az EU-val az illegális migráció kezelése terén folytatott jó együttműködéséért. Megállapítva a korrupció elleni küzdelem terén elért némi előrelépést, a jelentés hangsúlyozza, hogy „több kimutatható erőfeszítésre és politikai akaratra van szükség a kézzelfogható eredmények eléréséhez, különös tekintettel a szervezett bűnözésre”.
Hangsúlyozva, hogy Szerbia és Koszovó kapcsolatának normalizálása prioritás és előfeltétele mindkét ország EU-csatlakozásának, a képviselők mindkét felet felszólítják, hogy „mutassanak vezető szerepet, és legyen készen meghozni a szükséges döntéseket, amelyek előrelépéshez vezetnek”. Vladimír Bilčík, szlovák néppárt képviselő, a jelentés előadója azt mondta, hogy „Szerbiának igazodnia kell az EU külkapcsolataihoz, folytatnia kell a belső reformokat, és normalizálnia kell kapcsolatait Pristinával. Ha Belgrád ezt eléri, az közös európai siker lesz”.
A Fidesz EP-delegációja a lapunknak eljuttatott közleményben leszögezi: „A jelentés méltatlan és elfogult állításai miatt a Fidesz európai parlamenti képviselői a jelentés ellen szavaztak”. A képviselők úgy fogalmaznak, hogy „a jelentés szövege nem csupán elfogult és politikailag részrehajló állításokat tartalmaz, de jellege és megfogalmazásai alapján egyértelművé vált, hogy az Európai Parlament immár szándékosan rombolja a Szerbiához fűződő kapcsolatát, és az eddig kialakított partneri viszonyt”.
Orbán Viktor épp a napokban járt Szerbiában, ahol tárgyalt Aleksandar Vucic szerb államfővel. Áttekintették Magyarország és Szerbia katonai együttműködésének lehetőségeit és megállapították: a következő években megnyílik az út a haditechnikai és haderőfejlesztési kooperáció új szintre emeléséhez.
