Németországban is egyre többen gondolják úgy, hogy – főként a sorozatos magyar (és egyéb tagállami) vétók miatt – meg kellene szüntetni az egyhangú szavazás intézményét vagy legalábbis jelentősen át kell alakítani – mondta lapunk kérdésére Rainer Wieland európai néppárti képviselő, német EP-alelnök nemzetközi újságírókkal való keddi strasbourgi találkozón.
A vétózás intézménye eredetileg azt szolgálta, hogy az egyes országok jobban képviselhessék az érdekeiket, ám az utóbbi időben mind többen kifogásolják, hogy az Orbán-kormány a vétózást fegyverként kezeli. Az unióban ezért is téma az egyhangú döntéshozatal intézményének felülvizsgálata, illetve fontolgatják a minősített többségi szavazás kiterjesztését. Épp a németek javasolták korábban, hogy a hatékonyság és a nemzetközi súly növelése érdekében például külpolitikai kérdésekben egyhangúság helyett minősített többséggel hozzanak döntéseket. Wieland úgy látja, hogy néhány országnak – és nem feltétlenül csak Magyarországra gondol – azért vannak ezzel kapcsolatban fenntartásai. – Úgy gondolom, ha nem akarunk megrekedni ezen a szinten, politikai akarat kell ahhoz, hogy az egyhangú szavazástól a minősített többségi felé mozduljunk el – mondta a német politikus. Persze vannak olyan pártok, frakciók, amelyek úgy érezhetik, hogy a vétózás lehetősége nélkül többé nem tudják megvédeni az érdekeiket egyes fontos kérdésekben, és azzal értenek egyet, hogy adott esetben egyedüliként mondhassanak nemet egy adott témában. A politikai véleménykülönbség ezen a téren még jelentős, ezért személy szerint úgy gondolja, hogy a szuper-minősített többség irányába kellene elmozdulni, ezzel lehetne áthidalni az egyhangú szavazás és a minősített többségi döntéshozatal közötti szakadékot.
Jelenleg utóbbihoz kettős többség, a tagállamok 55 százalékának szavazata és a tagországok lakosságának 65 százalékát képviselő szavazat szükséges. Ezeket az arányokat kellene megváltoztatni, így bizonyos kritikus kérdésekben a döntéseket az uniós országok 85 és az összlakosság 75 százalékának szavazatával, azaz „szuper-minősített többséggel” lehetne meghozni. Így egy tagállam sem tudná megakasztani a közös döntéshozatalt, sőt még négy kisebb tagállam sem feltétlenül. Ezzel tehát például Magyarország vétófegyvere is megszűnne olyan ügyekben, amelyekben eddig egyhangúsági követelményt írt elő a döntéshozáshoz az alapszerződés, igaz ennek megváltoztatásába Magyarországnak is bele kellene mennie. Wieland szerint ez a javaslat – mely egy csomag része – bizalmat ébreszthet, és így kevesebb lesz az olyan politikai kérdés, amely kapcsán azzal lehetne vádolni az Európai Uniót, hogy túlzott lassúsággal reagál.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is beszámolt az EU előtt álló feladatokról. Mint ismert, sorsdöntő európai parlamenti választás előtt áll az Európai Unió, szerdán az Európai Bizottság elnökeként Ursula von der Leyen tartja meg szokásos évértékelő beszédét az unió helyzetéről a parlament plenáris ülése előtt. Az idei évértékelő különlegességét az adja, hogy a választások előtti utolsó ilyen beszédét tartja a bizottsági elnök.
Metsola a kihívások közül az elsők között említette az unió újabb bővítésének problémáját, ami miatt az alapszerződés megváltoztatása is kulcskérdés lesz. Már folyamatban vannak olyan lépések, amelyekkel akár nyolc új tagot is felvennének a 27 országból álló tömbbe. (A nagyobb Európát célzó megújult törekvés az első ilyen jellegű bővítési terv azóta, hogy 2013-ban felvették Horvátországot az EU-ba.) Az Európai Uniónak és a Nyugat-Balkánnak mihamarabb, de mindenképpen 2030 előtt készen kell állnia a bővítésre. A történelmi bővítési törekvés azonban kockázatokat is rejt magában az EU számára, az nem pusztán pénzügyi kérdés.
Az új államok – köztük akár Ukrajna – felvétele számos kihívás elé állítja az uniót, így például ehhez átfogó belső reformokra lenne szükség. Ugyanakkor olyan országokról van szó, amelyek már több éve várnak a felvételre. – Hogyan érezhetik magukat az emberek ezekben az országokban, ha nem kapnak lehetőséget a csatlakozásra? – tette fel a kérdést Metsola. Ezért szerinte következetes üzenetet kell adni a tagjelölt országoknak a csatlakozásról. Az Mfor kérdésére, miszerint mit üzen a magyaroknak, azt válaszolta: támogassák továbbra is az Európai Uniót, ugyanakkor utalt arra, hogy az EU nem pécézte ki Magyarországot, hanem minden tagállamra, így Magyarországra is figyel. Beszédét azzal zárta, hogy szeretnék, ha Európa toleránsabb és nyitottabb lenne. Metsolát a visszatartott európai uniós forrásokról is kérdezte a Gulyáságyú Média. Eszerint világos kérdéseket fog feltenni az új magyar miniszternek, illetve az Európai Parlament is fel fogja tenni azokat a kérdéseket, amelyekre a magyar kormánynak választ kell adnia ahhoz, hogy hozzájusson a pénzekhez.
