Rendkívüli külügyminiszteri tanácskozást tartottak az EU-s külügyminiszterek Ománban, ahol egyébként az Öböl-menti államokkal folytattak magas szintű tanácskozást, és érintették a térség stabilitását is.
A megbeszélések után Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője többek között arról beszélt, hogy a tagállamok két-három kivételtől eltekintve egyetértettek abban, hogy az EU-nak folytatnia kell az együttműködést a Palesztin Hatósággal, amelyet partnernek kell tekinteni. Ugyanakkor a főképviselő egyértelművé tette, hogy meg kell vizsgálni valamennyi, a palesztinoknak juttatott uniós támogatást abból a szempontból is, hogy vajon részesülhetett-e ezekből a pénzekből bármilyen módon a Hamász terrorszervezet. Szerinte ilyen nem történt, de ellenőrizni kell. „Ha megtudjuk, hogy pénzeszközök szivárognak ki a Hamásznak, valakinek politikai felelősséget kell vállalnia ezért” – jelentette ki.
Hozzátette azt is, hogy nem lehet minden palesztint terroristának tartani, „a kollektív büntetés az összes palesztinnal szemben igazságtalan és terméketlen lesz, valamint ellentétes az érdekeinkkel”. Borrell megerősítette, hogy nincs alapja Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos azon hétfői közlésének, mely szerint az EU valamennyi kifizetés teljesítését felfüggeszti. Ebből egyébként óriási nemzetközi botrány lett, többek között az ENSZ főtitkára is tiltakozott, az Európai Bizottság szóvivője pedig közölte, hogy Várhelyi senkivel sem egyeztetett a biztosok közül, mielőtt ezt a bejelentést megtette.
Az EU külügyi főképviselője figyelmeztette Izraelt is: „Izraelnek joga van védekezni, de ezt a nemzetközi jognak, a humanitárius jognak megfelelően kell megtenni, és bizonyos döntések ellentétesek ezzel a nemzetközi joggal.” Példaként említette a gázai övezet áram-, víz- és élelmiszerellátásának megszakítását. Borrell úgy fogalmazott, hogy a finanszírozást illetően „többet kell tennünk, nem kevesebbet”, a segély megszüntetése pedig szerinte „a legjobb ajándék, amit a Hamasznak adhatunk”. A külügyi főképviselő szerint gondolni kell arra is, hogy mi lesz ezután. „Emlékeztetnünk kell a világot, hogy a palesztin probléma továbbra is fennáll. És hogy jó békét kötni az arab országok és Izrael között, de békét kell kötni a palesztinokkal is” – tette hozzá.
Szijjártó Péter is Ománban volt, aki a közösségi oldalán amiatt aggódott, hogy a konfliktus miatt nőhet a migráció. – Ahogy alakul a globális biztonsági helyzet, úgy alakul az Európára háruló migrációs nyomás is. Amikor javul a globális biztonsági helyzet, akkor csökken az Európára háruló migrációs nyomás, hogyha rosszabbodik a globális biztonsági helyzet, ha fegyveres konfliktusok törnek ki, akkor ez a migrációs nyomás folyamatosan növekszik – fejtegette a magyar külügyminiszter. Kijelentette, hogy az emberiség történetének legsúlyosabb humanitárius katasztrófájával nézhetünk szembe, ha tovább eszkalálódik a helyzet.
Az Izrael és Hamász háborújának legfrissebb fejleményeiről itt lehet olvasni.
