A szokásos két nap helyett ezúttal egyetlen napba sűrítik össze az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóját. A terítéken többek között a koronavírus-helyzet, a migráció külső vonatkozásai, az EU biztonsága, az energiaárak kérdése és az EU-Afrika csúcs előkészítése található. A legfontosabb az orosz fenyegetés kezelése lesz.
Már előzetesen kemény fellépést ígérnek az uniós vezetők, ha Moszkva ismét katonai lépéseket tesz Ukrajna területi integritásának megsértésére. Az ukrán elnök szerdán Brüsszelben azt szerette volna elérni, hogy az EU amolyan megelőző szankciókat alkalmazzon, erre azonban nem kapott konkrét ígéretet Volodimir Zelenszkij elnök. – Ismét hangsúlyozzuk, hogy a határok sérthetetlensége az európai béke egyik nagyon fontos alapja, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a sérthetetlenség valóban megmaradjon – mondta első uniós csúcstalálkozójára érkezve Olaf Scholz német kancellár. Hasonló elszántságról tettek tanúbizonyságot más tagállami vezetők, például a szlovén, a finn vagy a litván miniszterelnök.
A covid-helyzettel kapcsolatban egyértelmű az unió álláspontja: tovább kell folytatni az oltási kampányt és ösztönözni kell az embereket az emlékeztető oltás felvételére. De legalább ilyen fontos, hogy a világ más részei hozzájussanak a vakcinához – az adományozásban az EU élen jár a világon. Ugyanakkor a Világbank számításai szerint, ha az oltás a jelenlegi ütemben zajlik, akkor Burundi lakosságának hetven százalékos átoltottsága 3214-re valósul meg.
Az uniós vezetők folytatják az októberben megkezdett vitát az energiaárakról, ebben azonban konkrét döntések nem várhatók, mert a tagállamok egy része szerint természetes folyamat zajlik le, amelyet majd a piac szabályoz, addig pedig a kormányoknak fel kel használni a lehetőségeiket a rezsiszámlák csökkentésére. Ugyanakkor ezzel az állásponttal például a spanyol miniszterelnök elégedetlen. – Ez kevés – mondta Pedro Sanchez. Több ország – elsősorban Közép-Kelet-Európából – azonban úgy véli, hogy ezzel a kérdéssel nem lehet foglalkozni anélkül, hogy a zöld átállás programját ne gondolnánk át. Vagyis a jelenlegi helyzetben nem lehet klímavédelmi beruházásokról beszélni, ami átmenetileg többlet-terhet jelentene.
Lesz két olyan téma is, amelyek már a következő, francia elnökség prioritásait vetítik elő. Februárban EU-Afrika csúcstalálkozó lesz, amelynek egyik fontos témája a migráció, az a törekvés, hogy az afrikai országok olyan helyzetbe kerüljenek, hogy ne akarjanak az ott élők Európa felé indulni. Ugyanakkor továbbra is hiányzik az egységes menekültügyi és migrációs szabályozás, Franciaország szeretne ezen a téren is előre lépni. Ennek fontos eleme a külső határok megerősítése és az illegális bevándorlók visszaküldésének hatékonyabbá tétele.
A közös védelmi és biztonságpolitika megerősítése kulcsfontosságú lesz a jövőben, ez az EU úgynevezett stratégiai önállóságának egyik eleme – erről is tárgyalnak majd a vezetők és ez is a francia elnökség egyik vállalása. A cél az, hogy az EU rendelkezzen azokkal a képességekkel, amelyek csökkentik a kiszolgáltatottságát, akár védelmi, akár kereskedelmi kérdésekben.
