Történelmi megállapodásra jutottak az uniós intézmények szerdán reggel nyolc órára, két napos folyamatos tárgyalást követően: a tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament megegyeztek az új menekültügyi és migrációs csomagról.
A paktum öt kulcsfontosságú jogszabályból áll:
1. Szűrési rendelet: egységes szabályokat alakítottak ki a nem uniós állampolgárok ellenőrzésére, amikor az EU területére érkeznek.
2. Eurodac rendelet: közös adatbázist alakítani ki, amely pontosabb és teljesebb adatokat gyűjt a jogosulatlan mozgások észlelésére.
3. A menekültügyi eljárásokról szóló rendelet: a menekültügyi, visszatérési és határügyi eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá tételét tartalmazza.
4. A menekültügyi és a migráció kezeléséről szóló rendelet: új szolidaritási mechanizmus létrehozása a tagállamok között, amely felváltja azt a jelenlegi rendszert, amelyben néhány ország felelős a menedékjog iránti kérelmek túlnyomó többségéért, valamint egyértelmű szabályok a menedékkérelmekkel kapcsolatos felelősségre vonatkozóan.
5. Válság- és vis maior szabályozás: annak biztosítása, hogy az EU a jövőben felkészült legyen a válsághelyzetekre, beleértve a migránsok eszközként történő felhasználását.
Ursula von der Leyen elnök a következőket mondta: „Európa egy erős közösség, amely képes nagy válaszokat találni a nagy kihívásokra. Üdvözlöm a Parlament és a Tanács által az új migrációs és menekültügyi paktum kulcsfontosságú elemeiről elért időszerű politikai megállapodást. Célunk az volt, hogy tisztességes és pragmatikus megközelítést találjunk a migráció közös kezelésében az EU-ban. Ez döntő lépés annak biztosítására, hogy Európa rendelkezzen a migráció kezeléséhez szükséges eszközökkel.” A rendszer működésének lényege az lesz, hogy amikor egy migráns az EU területére érkezik, egy komoly átvilágításon esik át és erre az időre – amely legfeljebb egy hétig tarthat – őrizetben lesz. Itt dől el, hogy jogosult lesz-e később menekültstátuszra, amennyiben nem, akkor visszafordítják származási országába. Ha igen, akkor pedig lefolytatják vele szemben a menekültügyi eljárást.
A rendszer nem tartalmaz kötelező áthelyezést, de tartalmaz kötelező szolidaritást. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy tagállam nem képes megbirkózni a rá nehezedő nyomással, akkor a többi tagállamnak segítenie kell. Ez lehetséges lesz menedékkérők átvételével, át nem vett kérelmezőnként 20 ezer euró megfizetésével, vagy pedig a frontországok határvédelmének anyagi támogatásával. Ugyanakkor rögzítik azon menedékérők számát, akik az áthelyezési mechanizmusban érintettek lehetnek, ez legalább évi 30 ezer személy.
Az EU számára a 2015-ös menekültválság során vált világossá, hogy az alig két éve hatályba lépett dublini menekültügyi rendszer működésképtelen. Ennek az volt a lényege, hogy egy menedékkérelem elbírálásáért az a tagállam viselt felelősséget, amelynek területén a kérelmező elérte az EU-t. A szíriai polgárháború miatt megindult milliós menekültáradat először a görög adminisztrációt tette működésképtelenné, hogy aztán százezrével vándorolhassanak a kontinensen a migránsok. Közöttük voltak terrorszervezetek tagjai is, akik folyamatos biztonsági kockázatot jelentettek. Az Európai Bizottság 2016 májusában állt elő új szabályozási javaslatával, amelynek része volt a kötelező áthelyezési kvóta: vagyis, ha egy tagállam nem képes megbirkózni a rá nehezedő nyomással, akkor egy kvóta alapján a többiek átveszik a menedékkérőt és lefolytatják az eljárást. Ennek a rendszernek az alkalmazását végül a tagállamok elvetették, a leghangosabb ellenzők között volt a magyar kormány.
A 2019-ben hivatalba lépett Von der Leyen-féle bizottság ígéretet tett egy új, átfogó rendszerre, s az erre vonatkozó javaslatot végül 2020 őszén ismertették. Erről a csomagról született most politikai megállapodás. Ez azt jelenti, hogy néhány formai jóváhagyás még hátra van a tagállamok és az Európai Parlament részéről, ugyanakkor ezek már nem fogják érinteni a tartalmi részt.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke – aki szintén történelminek nevezte a döntést – arra hívta fel a figyelmet, hogy fél évvel az európai parlamenti választások előtt ez egy óriási siker a centrumban lévő erők számára. Ezzel arra utalt, hogy több tagállamban a populista erők népszerűségének növekedésének egyik oka a migráció kezelésének hiányossága volt. A törvényt a magyar kormány végig ellenezte, azonban a jogalkotási folyamat során nem volt lehetősége vétóra, tekintettel arra, hogy a döntéseket minősített többséggel hozták. Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben a magyar kormány nem hajtja végre a rá nézve kötelező intézkedéseket, akkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indíthat ellene.
