Az Európai Unió nem nélkülözheti az Oroszországból származó energiahordozókat – közölte Olaf Scholz német kancellár hétfőn, elutasítva azokat a követeléseket, amelyek szerint az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat ki kell terjeszteni az energiaszektorra.
A kancellár kiemelte: Németország üdvözli, hogy a nemzetközi közösség „mélyreható és célzott szankciókkal” válaszol az „ukrajnai orosz invázióra”. Az orosz pénzintézetek, a moszkvai központi bank és több mint 500 magánszemély elleni büntetőintézkedések és az Oroszországba irányuló export korlátozása egyértelmű üzenet, „egyenes beszéd”, és minden szankciót úgy terveztek, hogy „érzékenyen és tartósan” sújtsa Oroszországot.
Azonban „Európa szándékosan kivonta az Oroszországból származó energiaszállítmányokat a szankciók alól", mert nélkülük nem biztosítható a hőtermeléshez, a közlekedéshez, az áramellátáshoz és az ipari termeléshez szükséges energia. Az orosz importból származó energiahordozók „alapvető fontosságúak” a közszolgáltatások és „polgáraink mindennapi élete szempontjából” – húzta alá Olaf Scholz a kancellári hivatal által kiadott közlemény szerint.
A szociáldemokrata politikus (SPD) hozzátette, hogy kormánya teljes erővel dolgozik EU-s és EU-n kívüli partnereivel „az orosz energia alternatíváinak kifejlesztésén, ez azonban nem megy egyik napról a másikra”. Ezért „tudatos döntés” volt, hogy a gazdasági társaságok tovább folytathatják oroszországi tevékenységüket az energiaellátás területén – fogalmazott Olaf Scholz.
Az SPD koalíciós társai is elutasították a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra. Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke egyik hétfői nyilatkozatában kiemelte, hogy a szövetségi kormány „jelenleg” nem kíván behozatali tilalmat elrendelni az orosz energiahordozókra, de ilyen lépés továbbra is a lehetőségek között van, ha tovább romlik a helyzet. A harmadik koalíciós partner, a Zöldek részéről Robert Habeck gazdasági miniszter egy vasárnapi interjúban hangsúlyozta, hogy veszélybe kerülhet Németország energiaellátása, ha az ukrajnai háború miatt leállna az oroszországi földgáz- és kőolajszállítás. Németország ebben az esetben a tavaszt és a nyarat jól átvészelné, de „kissé aggaszt”, hogy télen miként lehetne biztosítani az ellátást – fogalmazott Robert Habeck.
Azzal kapcsolatban, hogy a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa hatására az akkori, Angela Merkel vezette kormány által elindított úgynevezett energiapolitikai fordulat – a nukleáris energia felhasználásának kivezetése – révén az idén le kell állítani az utolsó három atomerőművet is, Habeck elmondta: meg kell vizsgálni, hogy javíthat-e az Ukrajna elleni orosz invázió miatt kialakult helyzeten, ha tovább működtetik ezeket az erőműveket.
Hasonlóan nyilatkozott Boris Johnson brit és Mark Rutte holland kormányfő is hétfőn, vagyis hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra kivezetni az orosz energiát. A magyar kormány nem tesz különbséget hosszú és rövid táv között, álláspontjuk szerint nem szabad kiterjeszteni arra a területre a szankciókat.
Percről percre közvetítésünket itt olvashatja.
(MTI)
