Magyar szempontból talán a két legfontosabb üzenete a csütörtök-pénteki, kétnapos EU-csúcsnak az volt, hogy az unió továbbra sem ad pénzt kerítésépítésre és szigorúan figyelemmel követik a csalásgyanús eseteket a tagállamokban, de csak később indítanak eljárásokat.
A csúcstalálkozón a magyar miniszterelnök két fontos témát nevezett meg, ahol a „magyar érdekeket” veszély fenyegeti. Az egyik a migráció, a másik pedig az energiaárak. Orbán Viktor a csúcs megkezdése előtt azt mondta, hogy megint kvótákat akarnak rákényszeríteni a tagállamokra. Ilyenről azonban egyáltalán nem volt szó, a migrációval összefüggésben azt erősítették meg a tagállamok, hogy a külső határok védelmére több pénzt kell költeni. Most már hangsúlyozottan ide kell sorolni a EU-belorusz határszakaszt, ahol a Lukasenka-rezsim migránsokat segít át uniós területre.
„Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy biztosítsa külső határainak hatékony ellenőrzését. Fenn kell tartani azokat az erőfeszítéseket, amelyek a továbbutazások számának csökkentésére, valamint annak biztosítására irányulnak, hogy a tagállamok között méltányos egyensúly jöjjön létre a felelősség és a szolidaritás tekintetében” – áll a zárókövetkeztetések között. A magyar kormány már évek óta sürgeti, hogy az EU fizesse ki a déli határkerítésnek legalább a felét. Most, hogy a belorusz határ mentén lévő országok is kerítésépítést terveznek, mások is úgy vélték, az EU-nak be kellene szállnia a költségekben. Ursula von der Leyen bizottsági elnök azonban egyértelműen fogalmazott és azt mondta: „Nincs EU-s forrás szögesdrótra és falakra.” Van viszont pénz más intézkedésekre, mint ahogy ezt írásba is foglalták.
„Az Európai Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy az EU fokozott ambíciójával összhangban valamennyi migrációs útvonal tekintetében sürgősen terjesszen elő javaslatokat az intézkedésekre vonatkozóan és mobilizálja a szükséges finanszírozást, valamint rendszeresen számoljon be a Tanácsnak erről a kérdésről” – olvasható a szövegben.
Orbán Viktor egyértelműen az Európai Bizottság által előterjesztett, a klímasemlegességet célzó csomagot tette felelőssé a magas energiaárakért. Ezért azt kérte, hogy ezeket a javaslatokat Brüsszel vonja vissza és dolgozza át. Ezt azonban senki sem gondolta ugyanígy, és a záródokumentumban éppen az szerepel – amit Orbán is elfogadott –, hogy folytatni kell a gazdaság zöldítését célzó programokat. A tagállami vezetők ugyanis felkérték az Európai Bizottságot és a miniszteri szintű fórumot, hogy „mihamarabb mérlegeljék olyan közép- és hosszú távú intézkedések foganatosítását”, amelyekkel „támogatnák a klímasemlegességre való átállást”.
A lengyel bírói rendszer függetlenségével kapcsolatos jogállamisági vitában egyértelműen az az álláspont került fölénybe, hogy a már meghozott európai bírósági ítéleteket Lengyelországnak be kell tartania. A források megvonását eredményező jogállamisági mechanizmusról Ursula von der Leyen azt mondta, hogy egyetlen ügy sem fog elveszni, de az eljárások akkor indulnak, ha az Európai Bíróság megállapítja, a kérdéses jogszabály megfelel az uniós jognak. Ennek a megsemmisítését a magyar és a lengyel kormány kezdeményezte, ítélet jövő év elején várható. Azonban Von der Leyen azt is mondta, annak semmi akadálya még ezt megelőzően a Bizottság levélben forduljon az érintett tagállamokhoz és információkat kérjen egyes konkrét ügyek kapcsán.
