Uniós bíróság: mégsem csak az adós fizet a kockázatért?

Akár alapvető változást is jelenthet a devizahitelesperek megítélésében az a főtanácsnoki javaslat, amelyet május 3-án hozott nyilvánosságra az Európai Unió Bírósága (EUB). A Jevgenyij Tancsev által jegyzett javaslat szerint ugyanis a magyar bíróságok vizsgálhatják, hogy megfelelően feltárták-e a devizahiteles-szerződésekben az árfolyamváltozás mögötti, a hitelt fölvevők számára súlyos kockázatokat – nyilatkozta a Magyar Hangnak a Bankcsapda egyesület elnöke. Falus Zsolt elmondta, helyes a főtanácsnok azon érvelése, hogy az unió fogyasztóvédelmi szabályainak értelmében annak ellenére vizsgálható az árfolyamkockázat adósra terhelése, hogy azt a magyar devizahiteles-törvények – más, kevésbé lényeges tételek érvénytelenítése mellett – helyben hagyták.

Hirdetés

Ez azért lényeges, mert az EUB elé került konkrét esetben is az uniós fogyasztóvédelmi irányelvre alapították keresetüket a devizahitelesek, vagyis hogy nem volt megfelelő az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás a szerződésben. – Különösen érvényes ez az érvelés a svájcifrank-szerződések esetében, hiszen a helvét deviza menekülő deviza, tehát bármilyen csőd esetén olyan szerepet tölt be, mint az arany, vagyis az emberek ebbe a devizába mentik a vagyonukat. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a gyengülő forinttal szemben a svájci frank extrém módon erősödik, ami jelentős terhet jelent az eladósodottak számára – tette hozzá a szakember. – A kérdés az, hogy adott szerződés esetében erre az igen súlyos veszélyre vajon fölhívták-e a szerződők figyelmét. Meggyőződésem, hogy az esetek döntő többségében erre nem került sor.

Falus Zsolt hozzátette, amennyiben a bíróság végső ítéletében a főtanácsnok véleményével egyetért – s az esetek jó részében ez így szokott lenni –, akkor a magyar bíróságoknak is kötelező lesz az árfolyamkockázatról szóló szerződési pontoknál megvizsgálni, hogy azok valóban megfelelő mélységűek-e. Annál is inkább indokolt lenne az ilyen döntés, mert az EUB egy határozatában már rámutatott arra, hogy a devizahiteles-szerződések esetében a felek között információs aszimmetria áll fönn: az egyik oldalon pénzügyi szakértők csapata áll, a másik oldalon a laikus ügyfél. Ezt figyelembe véve még nagyobb a hitelt nyújtó felelőssége, hiszen jelentős erőfölényben van az adóssal szemben. Ezért csak akkor járt el helyesen a bank, ha ezeket az információkat megosztotta az adóssal.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2. számában jelent meg, 2018. május 18-án.

Hirdetés

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Ha teheti, kérjük segítse a független sajtót, fizessen elő a Magyar Hangra, vagy támogasson minket közösségi finanszírozási kampányunkon keresztül!

Megvitatná az olvasottakat? Várjuk Facebook-oldalunkon.