A csipháború újabb felvonásaként további szankciókat jelentett be Joe Biden amerikai elnök Pekinggel szemben. Saját gyártói is nekimentek a Fehér Háznak az exporttilalom miatt.
Finoman szólva groteszk, amikor Kína vádolja a szabadpiaci verseny semmibevételével az Egyesült Államokat. A napokban mégis így történt, miután Joe Biden elnök bejelentette, hogy újabb szankciókat vezetnek be Kelet-Ázsia legnagyobb országával szemben a mikrocsipek területén. A Fehér Ház ezúttal megtiltotta több amerikai gyártónak, hogy a legfejlettebb technológiát exportálja – a gazdaságát egyébként az államkapitalizmus mentén szervező – Kínának. A csipháború már jó ideje tart a felek között: Amerika célja az, hogy megakadályozza a népköztársaságot és más, a saját nemzetbiztonságára fenyegető veszélynek tekintett nemzetet – így például Oroszországot – abban, hogy fejlett csipgyártási támogatásokhoz jusson.
Ebben a koordináta-rendszerben fontos az Egyesült Államok számára Tajvan is, amely a csipgyártás legnagyobb központja. (Kína szakadár államként tekint a szigetországra, úgy vélik, a kommunista hatalom elől elmenekülők jogtalanul kormányozzák a Peking szerint hozzájuk tartozó szigetet.) Mindemellett – a hozzáférhető adatok szerint – Tajvanon készül a világon előállított félvezetők 60, míg az adatfeldolgozás, a kapacitás és az energiatakarékosság szempontjából legmodernebb, 10 nanométernél kisebb alkatrészekből álló félvezetők 92 százaléka.
A legújabb szankciókkal kapcsolatban Biden elnök úgy fogalmazott, hogy azok elsősorban a kínai hadipari szektort és az ahhoz köthető mesterséges intelligenciákkal kapcsolatos fejlesztéseket célozzák. Az elnöki közlemény hangsúlyozza, hogy nem akarnak gazdaságilag ártani Pekingnek, ám a kínaiak szerint ez hazugság. A BBC megjegyzi: amellett, hogy Kína a piaci szabályok korlátozásával vádolja Washingtont, az újabb lépést politikai célú erőszakos akciónak bélyegezte.
Az új exporttilalom nagymértékben befolyásolja a félvezetők tőzsdei kereskedelmét is, a szankciók pedig jelentős csapást mérnek a szektor legnagyobb amerikai vállalataira. Beszámolók szerint az új kormányzati korlátozások a két legnagyobb gyártó, az Intel és az AMD mellett az Nvidiát is megroppanthatják. Ez utóbbinak ugyanis a bevétele 25 százalékát adja a kínai export. Az Nvidia számára azért is fájdalmas ez a tilalom, mert így két, kifejezetten a kínai piacra szánt csipjüket nem tudják értékesíteni, ennek okán a számítógépes játékipar számára fejlesztett egyik modelljüket sem tudják az országba szállítani.
A „techháborúban” még az egyesült államokbeli vállalatok is nekimentek a Fehér Háznak. Az amerikai gyártók 99 százalékát tömörítő Félvezetőipari Szövetség a témában tett nyilatkozatában azt írta, hogy az új intézkedések „túlságosan széles körűek”, és a hazai (amerikai) félvezető-ökoszisztémát károsítják anélkül, hogy javítanák a nemzetbiztonságot, ráadásul a tengerentúli ügyfeleket arra ösztönzik, hogy máshol nézzenek gyártók után. Ezt látszik igazolni a Reuters hírügynökség beszámolója, amely szerint az amerikai és az európai uniós piacról „kiszorított” kínai óriáscég, a Huawei lehet e szankciók legnagyobb nyertese. Mint megjegyzik, ahhoz azonban, hogy átvegye a kieső amerikai piaci részesedést, a Huaweinek teljesítmény tekintetében utol kellene érnie az Nvidiát.
Persze Pekinget sem kell félteni, ha megszorító intézkedésekről van szó. Két hónappal ezelőtt Kína ugyanis korlátozta a félvezetőiparban két kulcsfontosságú anyag, a gallium és a germánium kivitelét. Az iparági adatok azt mutatják, hogy Kína a világ galliumtermelésének 80, míg a germániuménak a 60 százalékát adja. Ezek az anyagok a természetben önmagukban általában nem fordulnak elő, hanem más folyamatok melléktermékeként keletkeznek.
Az Egyesült Államok mellett Japán és Hollandia is csiptechnológiai exportkorlátozásokat vezetett be Kínával szemben. Szakértők szerint a világ két legnagyobb gazdasága közötti állandó adok-kapok aggodalomra ad okot az úgynevezett „erőforrás-nacionalizmus” térnyerése miatt, amikor a kormányok kritikus fontosságú anyagokat halmoznak fel, hogy befolyást gyakoroljanak más országokra. Nem mellesleg pedig az ilyen lépésekkel várhatóan tovább fognak drágulni az informatikai eszközök.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/44. számában jelent meg november 3-án.
