A világ legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF több egységét bezárja ludwigshafeni gyárközpontjában. A német cégcsoport vezérigazgatója a magas energiaárakra és eltúlzott európai szabályokra panaszkodik. Ezzel egyidejűleg a vállalat kínai lábakat növeszt: egy 10 milliárd dolláros befektetés révén létrejön a vállalat harmadik legnagyobb telephelye – számolt be a Neue Zürcher Zeitung.
Strukturális kiigazításnak nevezte Martin Brudermüller vezérigazgató a BASF (teljes néven: Badische Anilin- und Soda Fabrik) vegyipari vállalat ludwigshafeni üzemében bejelentett részlegbezárásokat. Fél éven belül ez már a második ilyen karcsúsítás a német nagyvállalatnál, a két ütem összesen 4200 állás megszüntetésével jár. Ez a szám azonban céges viszonylatban nem óriási: a BASF-nek ugyanis világszerte 111 ezer dolgozója van, ebből 39 ezer munkavállalót foglalkoztatnak a ludwigshafeni központban.
Magas energiaár, túlzott bürokrácia
A vezér a lépést minapi sajtóértekezletén Európa csökkenő versenyképességével indokolta. Az eseményről tudósító tekintélyes svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) cikke szerint az okok a német ipar sérülékenységére mutattak rá. Brudermüller szerint Európa gazdasági versenyképességének csökkenése csak részben magyarázható a magas termelési költségekkel. Jelentős szerepe van ebben a – szavai szerint – túlszabályozottá vált bürokratikus engedélyezési eljárásoknak is. Ehhez jönnek még a magas energiaárak. Tudniillik, a BASF-nek nem csupán energiaforrásként, hanem nyersanyagként is szüksége van földgázra. 2021-ben csak a ludwigshafeni üzem Németország teljes éves gázfogyasztásának négy százalékát tette ki.
A cégcsoport a megugró energiaárak miatt 2022-re 2 milliárd eurós többetköltséggel tervezett, noha a fogyasztását az alacsonyabb termelés, eljárásoptimalizás következtében kereken 33 százalékkal csökkentette. A gáz árát az augusztusi csúcs után ismét alacsonyabban jegyzik, mégis arra számítanak, hogy hosszú távon a korábbi évek árszintjénél magasabban stabilizálódik.
A vállalat dél-nyugat-németországi ludwigshafeni üzemterületén 200 különböző gyártórendszer működik. Ezt a gyárközpontot érinti a frissen bejelentett strukturális átalakítás, amely több előállító rendszer megszüntetését jelenti. A 700 alkalmazott elbocsátásával járó lépéssel 2026-tól éves szinten 200 millió eurót spórolhat meg a BASF. A vezérigazgató azonban bizonyos benne, hogy a dolgozóknak lesz munkahelyük más üzemekben.
Egyebek mellett a vállalat leáll a kaprolaktám nevű szerves vegyület előállításával, am a poliamid 6 típusú műanyag és a nitrogénműtrágya alapanyaga. Ez lehetővé teszi a két ammóniagyár egyikének és a hozzá kapcsolódó műtrágyaüzem leállítását is. Az ammónia a kaprolaktámgyártás egyik alapanyaga. Ez azért is tesz lehetővé jelentős spórolást, mert az ammónia előállításához nagy mennyiségű gázra van szükség. Brudermüller úgy véli, hogy a BASF belgiumi, antwerpeni kaprolaktámelőállító üzeme képes lesz a saját és az európai piac igényeit kielégíteni.
A költségmegtakarítások a kutatás-fejlesztést is érintik. Az éves szinten 500 millió eurós takarékoskodási program következményeként 3500-an veszíthetik el az állásukat, ennek nagyjából a felét tehetik ki a Ludwigshafenben leépítendők száma. Egy másik részleg felfuttatása azonban 900 új állást létrehoz. A vezérigazgató egyúttal leszögezte: kritikái és a termelés áthelyezéséről szóló pletykák ellenére is hűek maradnak Ludwigshafenhez.
Sok kritikát kap a kínai projekt
Ezzel együtt azonban az NZZ cikkírója szerint nem alaptalan a termelésben hangsúlyáthelyezésről beszélni. Merthogy az említett üzembezárásokkal párhuzamosan a cég Kínában folytatja a 10 milliárd dolláros óriásberuházását, ahol a BASF harmadik legnagyobb telephelyének létrehozásán dolgoznak. Az első gyártósort tavaly ősszel adták át. Ez a nagyprojekt komoly kritikákat kapott a Tajvan körüli, Kína és Egyesült Államok közötti geopolitikai feszültség miatt. Emlékeztetett a szerző arra is, hogy a sajtóesemény előtt néhány nappal fontos személycsere történt a cég igazgatótanácsában. Egy olyan személy távozott, aki a német sajtóhírek szerint Martin Brudermüller utódjelöltjeként tartottak számon, és belső kritikusa volt a kínai terjeszkedésnek.
Erről a vezérigazgató csak annyit mondott: normális, hogy a tanácsban projekteket vitatnak meg. A kínai beruházást több alkalommal is megvizsgálták, és mindig arra jutottak, hogy több lehetőséget rejt magában, mint kockázatot. Brudermüller emellett rámutatott: Kína a vegyipar jelentős felvevőpiaca, ahol a BASF nincs kellően jelen – derül ki a Neue Zürcher Zeitung írásából.
