Bajban van az építőipar

Bajban van az építőipar

Építkezés a Ferencvárosban 2022-ban. Elfogytak a megrendelések (Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint hatéves rekordot döntött a megszűnések száma az építőiparban, és a csökkenő új szerződések volumene, valamint a cégszám stagnálása arra utal, hogy az építőipar további visszaesés előtt áll. Az új cégalapítások száma jelentősen elmarad az elmúlt évekhez képest, cserébe az új felszámolási és végelszámolási eljárások száma kiugróan magas, ami tovább súlyosbítja az építőipari vállalkozások helyzetét.

Az építőipar 2023 májusában tapasztalt csökkenő trendje aggasztó, ha figyelembe vesszük az újonnan megkötött szerződések volumenét is. Ez az érték ugyanis – a KSH adatai alapján – 36,9 százalékkal maradt el a 2022 májusi adatokhoz képest. A helyzetet még aggasztóbbá teszi, hogy az épületek építésére kötött szerződések volumene még jelentősebb, 48,5 százalékos csökkenést mutatott. A számok rámutatnak arra, hogy az építőipar jelenleg egy jelentős visszaesési perióduson megy keresztül.

A KSH adatai és a vállalati trendek közötti eltérés azt mutatja, hogy a negatív eredmények nem tükröződnek azonnal a cégek döntéseiben, bár már észlelhetők a piaci nehézségek jelei. Gazdasági változások – mint a KATA rendszer módosulása – gyakran kényszerítik ki a gyors reakciókat, amelyek számos céget a végelszámolás felé tereltek. A járványból adódó moratórium időbeli eltolódást okozott a vállalati trendekben, de a gazdasági helyzet következtében bekövetkező mozgások már kezdenek látszani. A júniusi cégtrend minimális változást mutat, az újonnan alapított és megszűnő cégek száma (433 és 453 db) hozzávetőlegesen egyensúlyban volt, bár a megszűnések továbbra is túlsúlyban vannak. A vállalkozási hajlandóság a járvány első évétől eltekintve 2023-ban szezonálisan mélyponton van, júniusban a cégek megszűnése 6 éves csúcsot ért el. Az erőteljes megszűnési tendencia kifejeződik abban is, hogy az idei év első felében a megszűnő cégek száma már kétharmadát teszi ki az elmúlt évek éves adatainak. A júniusi cégmegszűnések több mint fele felszámolási eljárásban ért véget, míg a végelszámolással záró cégek is komoly súlyt képviseltek, hiszen ezek aránya a megszűntek negyedét tette ki.

– Úgy tűnik, az építőipari vállalkozások száma tetőzött. Az elmúlt négy hónap során alig tapasztalható változás, ám ez az elmozdulás csökkenő irányú. Márciusig még növekedésről beszélhettünk, de ezután a trend lefelé indult, és további visszaesést jósolhatunk, ha figyelembe vesszük az új eljárások számát. Meglepő lenne, ha az építőipar a jövőben más irányt venne – vélekedett Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az új eljárások összetétele már jelzi az építőipar gazdasági nehézségeit. Az új felszámolások száma kiugróan magas – 583 –, az elmúlt 6 év legmagasabb értéke. Emellett az idei év féléves új felszámolási eljárása nemhogy eléri, de 20 százalékkal meg is haladja a tavalyi egész éveset. A leginkább érintett vállalkozások továbbra is a 3-5 éve létezők, ebben nincs módosulás az előző hónaphoz képest. Az új végelszámolási eljárások száma – 123 – az előző hónapokhoz képest drasztikusan megemelkedett, májust tekintve közel 80 százalékos a növekedés.

– A végelszámolások hirtelen növekedése meglepő, ugyanakkor határozott visszajelzés a piactól, miszerint egyre több tulajdonos dönt saját belátása szerint a bolt bezárása mellett. Az új felszámolási eljárások nagysága és összetételének változása szintén jelentős mértékben utal arra, hogy az építőipar jelenleg súlyos kihívásokkal néz szembe – mondta Alföldi Csaba.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júniusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,98 % volt. Vármegyei szinten nézve az Opten–CFI Fejér, Baranya és Vas vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.