Szerdán tartja éves közgyűlését az OTP Bank Nyrt., ahol Varga Mihály pénzügyminiszter mondta a nyitóbeszédet. Erre reagálva Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatója finoman jelezte, hogy nem lenne szerencsés a bankadó kiterjesztése – írja az Mfor.hu.
A gazdasági portál beszámolója szerint Varga Mihály azzal kezdte miniszteri köszöntőjét, hogy a részvényesek számára talán az osztalékfizetési döntés érdekesebb lehet, mint az ő gondolatai. Azt hangsúlyozta, hogy nehéz éveket élünk, hiszen a Covid után újabb kihívások érték a gazdaságot és a piaci szereplőket is. A stabilitás így felértékelődik, de szerinte a magyar gazdaság stabil. A gazdasági növekedés erős volt 2021-ben, és a bővülés idén is folytatódik. Igaz, annak mértéke kérdéses, hiszen például az energiaárak teljesen kiszámíthatatlanok.
Hozzátette: a viharos időkhöz a kormány is alkalmazkodik, ennek érdekében az év végén beruházásokat fogtak vissza. Magyarország pénzügyi és gazdasági stabilitása nem kérdéses, ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy minél előbb lezáruljon az ukrán háború. Varga Mihály elismerő szavakkal méltatta az OTP Bank vezetőjét, Csányi Sándort is, aki immár közel három évtizede irányítja sikeresen a pénzintézetet, amely évről-évre bővül, és jelentős külföldi érdekeltségeket épített ki.
A miniszter szavaira reagálva Csányi Sándor megköszönte az elismerő szavakat és abbéli reményét fejezte ki, hogy a kormány bölcs döntést hoz majd az esetleges szektoriális adók kapcsán. Mint azt a bank elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, a pénzintézet bevételeinek nagyobb része a nemzetközi leányvállalatoktól származik, így nem lenne szerencsés erre is valamiféle adót kivetni. A tavalyi eredmények kapcsán kifejtette, hogy a korrigált adózás utáni eredmény 496 milliárd forint volt, ami történelmi rekord lett. Az is rendkívüli, hogy 2021-ben a külföldi leányvállalatok 51 százalékát adták az eredménynek. Az organikus növekedés is jelentős volt, ezt segítették az akvizíciók. A külföldi leányok kapcsán a cégvezető úgy vélekedett, hogy az ukrán háború azért is különösen sajnálatos, mert az ottani leányvállalatuk tavaly különösen jól teljesített. Csányi kitért arra is, hogy az Európai Bankszövetség stressztesztjén a régióban a legjobb eredményt érték el, az EU-ban pedig a 12. legjobbak lettek. Az év végén 3300 milliárd forint plusz likviditással rendelkezett a bank.
A háború az OTP Banknál korlátozott mértékben hat a tőkehelyzetre, ugyanakkor az eredményességet mindenképpen rontani fogja. Ez igaz mind Ukrajnára, ahol a háború miatt az operáció nehézségekbe ütközik, mind Oroszországra, ahol a szankciók hatására borulnak a tervek. 2021-ben az adózott eredményben Ukrajna 40, Oroszország 38 milliárd forintot hozott, az idei folyamatok eredménye egyelőre nehezen prognosztizálható. Csányi Sándor azt mondta, hogy ha teljes mértékben megszüntetnék a működést, akkor a tőkemegfelelési mutató teljes bezárás esetén 150 bázisponttal csökkenne, ami még mindig bőven az elvárt szint felett van.
A fentiek mellett 100 milliárd forint értékben vannak orosz kötvényei az OTP-nek. Összességében úgy gondolják, hogy ezek be fognak folyni, de átmenetileg lehet leírás. Csányi Sándor azt mondta, hogy egyik ország esetén sem gondolják, hogy tőkeemlést kellene végrehajtani. Pozitívum, hogy a betéti állomány mindkét országban nőtt a háború kitörése óta. Likviditáspótlásra sincs szükség, Ukrajnában például a hitelezési tevékenységet is tudják gyorsítani, például az agráriumban. Csányi Sándor felelősséggel nem mert a várható összegre (veszteségre) számot mondani. Mint jelezte, a magyar igazgatóságnak van egy előrejelzése, amit azért nem kívánt megosztani, mert az ukrán leány vezetősége szerint annál jóval kisebb lehet majd a mínusz.
Az igazgatóság a korábban elhalasztott osztalék kifizetését javasolta. A 2019-es és 2020-as eredmény után részvényenként 425,89 forintot fizetnek, míg a 2021-es évre 3,57 forintot. Így összességében az OTP részvényesei papíronként 429,4 forint osztalékot kapnak.
