Az elszálló energiaárak rontották a külkereskedelmi mérleget, de a földgáz tőzsdei árának csökkenése decemberben és januárban már éreztetni fogja hatását a magyar számokban is – véli Virovácz Péter. A ING vezető elemzője jelezte: a termékforgalom tekintetében nem állunk rosszul, ami arra utal, hogy Európában csak átmeneti zavarokat okozott a háború és a szankciók.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a minap tette közzé a külkereskedelem forgalmával kapcsolatos második novemberi becslését, amely szerint a hiány elérte az 590 milliárd forintot. Ez jócskán meghaladja az első becslésben szereplő 536 milliárdos deficitet. Ez a második legrosszabb eredmény a tavalyi évben, ennél nagyobb hiányt csak az augusztusi számok mutattak. A helyzet egy év alatt igen sokat változott: 2021 első tizenegy hónapjában még 715 milliárd forint volt a többlet, ezzel szemben a tavalyi év azonos időszakában 3210 milliárd forintos volt a hiány.
A külkereskedelmi mérleg azt mutatja meg, hogyan aránylik egymáshoz a Magyarországra behozott külföldi árukért és szolgáltatásokért, valamint az innen kivitt termékekért és szolgáltatásokért kifizetett illetve befolyt összeg. Ha az exportból származó bevétel magasabb, értelemszerűen külkereskedelmi többlet látható, míg ha az import összege nagyobb, akkor deficit keletkezik. Mint az a KSH adatokból kiderül, novemberben az energiahordozók kiviteléből 17 százalékkal kevesebb összeg folyt be, mint egy évvel korábban, míg a magyar élelmiszerek eladásából befolyt pénz 3,3 százalékkal csökkent. Nőttek ugyanakkor az energiaimport, illetve az élelmiszer-behozat kiadásai.
Az év korábbi részében megfigyelhető tendencia folytatódott novemberben is a külkereskedelemben. Jól látható, hogy az egekbe szökő energiaárak rengeteget rontottak az egyenlegen és negatívan hatott a gyenge forint-árfolyam is – fejtette ki megkeresésünkre az ING Bank vezető elemzője. Mint arra Virovácz Péter felhívta a figyelmet, a megugró energiaárak miatt 1,912 milliárd eurónyi hiány keletkezett, ugyanakkor a teljes mérleget tekintve „csak” 1,415 milliárd eurós a deficit. Azaz az energiaszegmens nélkül fél milliárd eurónyi többletet produkált a magyar külkereskedelem, ami önmagában nem is olyan rossz eredmény.
Mindez azt is mutatja, hogy a magyar külkereskedelem szempontjából legfontosabb partnerek, így tehát az európai gazdaság is túltette magát az orosz-ukrán háború és az azzal összefüggő, Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók jelentette nehézségeken. – A háború kitörése után több iparág beszállítói láncai megszakadtak vagy súlyos gondokkal küzdöttek, de ezeken a problémákon néhány hónap alatt sikerült úrrá lenni. Kijelenthető, hogy inkább átmeneti, mint strukturális problémákkal szembesültek az európai országok gazdaságai. Ha nem így lenne, akkor a magyar külkereskedelmi adatok az ipari szegmensben szintén nem mutatnának többletet – fejtette ki az elemző.
Visszatérve a magyar gazdaság, illetve az energia árának kérdésére, Virovácz Péter hangsúlyozta: arra lehet számítani, hogy a következő hónapokban olyan gyorsan fog javulni a külkereskedelmi mérlegünk, mint ahogyan tavaly romlott. Ez pedig – mutatott rá – a földgáz-szerződések sajátosságainak köszönhető. Lapunk is írt róla, hogy az Eurostat által közzétett statisztikákból arra lehet következtetni, hogy a gáz aktuális beszerzési ára Magyarország esetében a két hónappal korábbi tőzsdei árakhoz igazodik. Azaz a novemberi szállítások – az irányadó holland TTF árutőzsde szeptemberi áraihoz igazodva – megawattonként 200 euróért történtek, miközben az aktuális árak már jóval alacsonyabbak voltak. A csökkenő világpiaci árak tehát csak késve gyűrűznek be, de már valószínűleg a decemberi és januári külker-adatokban is érzékelhetők lesznek: az év utolsó hónapjában már októberi árak, vagyis megawattonként 80 euró körüli összeg lesz érvényes.
