Normálisan működő országban nem kellene, hogy aggályokat vessen fel, ha egy állami és gazdasági vezető hivatali körülményeken kívül találkozik egymással – erről beszélt megkeresésünkre a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Ligeti Miklóst azután kerestük meg, hogy kiderült: Palkovics László technológiai és ipari miniszter rendhagyó társaságban vacsorázott. Ugyanis a tárcavezető asztalánál nemcsak Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár ült, hanem Mészáros Lőrinc egyik vasúti építőcégének, a V-Híd Zrt.-nek a vezérigazgatója, Sárváry István is. A V-Híd Zrt. nyerte többek közt a Kelenföld–Százhalombatta, a Füzesabony–Debrecen, a Szeged–Röszke és a Déli körvasút fejlesztését is. A felek találkozójára úgy derült fény, hogy a katamódosítás ellen a Budai Várnál tüntetők kiszúrták a résztvevőket, így a Momentum-elnök Gelencsér Ferenc és az egyik Wolt-futár megszólította Palkovicsot.
Nincs tisztességes lobbiszabályozás
Ligeti szerint a vacsora lobbiszabályozási hiányosságokat vet fel. Szerinte a találkozó megengedhető lenne még akkor is, ha folyamatban lévő üzleti megrendelési kapcsolat van a cég és az állam között. Persze, az így sem, hogy olyasmiről beszélgessenek, amit a jogszabály tilt. Például, hogy a pályázatok bizalmas információinak a megismeréséről, megbundázásáról essen szó. Az viszont így is benne lehet a pakliban, hogy megengedett körülmények között általános üzleti-gazdasági dolgokat beszéljenek meg, mondjuk a cég általában vett kapacitásait arra vonatkozólag, hogy a következő évek projektjeiben részt vehetnek-e. Ligeti szerint viszont Magyarországon nem állnak fenn azok a normális viszonyok, amelyek ezt lehetővé tennék.
A helyzetet szerinte segítené, ha az ilyen állami-üzleti találkozók mikéntjéről köteles lenne nyilvánosan elérhető lobbijelentést tenni az állami vezető. Ilyen típusú kötelezettség 2006 és 2010 között érvényesült, az Orbán-kormány viszont 2010-ben egyik első intézkedéseként törölte el a lobbitörvényt. Az rövid pályafutása során amúgy sem volt különösebben hatékony, de ebből nem következett Ligeti szerint, hogy inkább ki is kell dobni. Rendes, tisztességes lobbiszabályozást azóta sem lát Magyarországon, ahogy önként vállalt, etikai kódex-típusú jó gyakorlatot sem. Normálisan működő országban a kinevezett vagy választott közhatalmi tisztségviselők határidőnaplója is nyilvános – tette hozzá. Jelentéseket is közzé kell tenniük, miről szóltak a találkozók, sőt, annak is megvannak a szabályai, mi az, amit elfogadhatnak ilyen találkozó alkalmával. Mondjuk, milyen ebédmeghívásra, utazási szolgáltatásra mondhatnak igent. Magyarországon van ugyan közszolgálati etikai kódex, de az a vezetőkre nem, csak a beosztottakra vonatkozik, főosztályvezetőnél magasabb szinten nem.
Még csak üzleti elitről sem beszélhetünk
Milyen találkozókat, eseteket sorolhatunk még a hasonló körbe? Ligeti szerint ilyenek voltak Semjén Zsoltnak a rénszarvasos vadászatai, amelyeket egyértelműen nem ő fizetett, továbbá a miniszterelnök oligarchikus magánrepülőzései, a külügyminiszter jachtozásai. Az államhatalmi és üzleti elit összefonódása, átláthatatlan és szabályozatlan összejárása tényleges probléma, arról nem is beszélve, hogy még csak üzleti elitről sem beszélhetünk – jegyezte meg a TI Magyarország vezetője. Az oligarchákat ugyanis nem nevezhetjük klasszikus értelemben vett üzleti elitnek, hiszen őket az állam kreálta, üzleti szereplőként pedig valószínűleg jómódú, de nem kiemelkedő szereplők lennének. Vagyonos gazdasági szereplőkké ők ugyanis „az állami megrendelésekkel történő megszakítatlan kitömésnek köszönhetően kerültek”.
Sárváry korábban L. Simon László bizalmasaként utaltak, korábban a helyettes államtitkárja is volt, és a kiemelt kulturális fejlesztésekért felelt. Sárváry pozícióját aztán Lázár János szüntette még meg, miután egyre élesedett a konfliktus közte és L. Simon közt. Sárváry ezt követően a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezetője lett, de Lázár onnan is elküldte 2016-ban. Ezt követően lett a Mészáros Lőrinc által tulajdonolt V-Híd Építő Zrt. vezérigazgatója. A céget mindössze 2015-ben hozták létre, de pár évre rá már olyan géplánca volt, ami egyszerre képes felszedni és lefektetni a vasúti sínpárokat. Európában akkor csak három cégnek volt ilyen eszköze.
