– Az ársapkákról azt gondoljuk, hogy a legelején jó volt a szándék. Bizonytalan időkben erősítette a vásárlói bizalmat, és fogyasztást tudott generálni – mondta a Tesco magyarországi vezérigazgatója a Forbesnak adott interjújában. Pálinkás Zsolt mostanra egész másképp látja: torzítja a piacot, más termékek árát mesterségesen megdobja, és nem mellékesen éves szinten akár 11 milliárd forintos veszteséget okoz a Tesco Globál Zrt.-nek.
A cégvezetető a tojás és a krumpli hatósági árassá tételével kapcsolatban kifejtette, sejtették már hetekkel korábban, hogy lesz valami, de a termékszelekció és a sebesség meglepte őket. Korábban lehetett hallani a tésztától a kenyérig több mindenről, és ez a kereskedők felől nézve nagyon nem mindegy. A tojás és a burgonya viszonylag egyszerűek, ezért könnyebb dolguk volt, bár sok időt így sem kaptak az átállásra. – Egy-egy ilyen bejelentés nagyon meg tudja zavarni a piacot. Az elmúlt időszaknak az volt az egyik tapasztalat, hogy hiába folyamatos az ellátás, az emberek ilyenkor ráugranak az adott termékekre. (…) Az árstop tehát egyfelől torzítja a piaci viszonyokat, másfelől más termékek árkorrekciója miatt árfelhajtó hatása is van, és így még gerjesztheti is az inflációt – fogalmazott Pálinkás Zsolt.
A Tesco vezetője beszélt az interjúban a csirkehúsra vonatkozó ársapkáról is. Mint elmondta, legfeljebb spekulálni tud arról, hogy meddig lesz érvényben a szabályozás. Ami sajátos piaci helyzetet okoz, hiszen míg a hatósági áras csirkemellfilé iránt nagy a kereslet, az állat összes többi részét aránytalanul drágán lehet csak megvásárolni. – Tehát itt nagyon nagy kérdés, hogy valójában jól jár-e a vásárló, és hogy az egész intézkedésnek inflációfékező hatása van-e. Szerintünk abszolút nincs. Inkább torzító hatása van, és ahogy megyünk előre az időben, egyre jobban nyílik a beszerzési árolló, és még biztos nem vagyunk a folyamat végén – fogalmazott. Szerinte egy idő után el fogunk érni oda, hogy az import olcsóbb lesz, mint a helyi beszerzés.
A Tesco vezetője kifejtette, hogy az ársapka önmagában veszteséget generál. – A gyorsan forgó élelmiszereknél, ahol egyébként a legnagyobb volt az infláció, ott 32 százalékkal emelkedtek a beszerzési áraink, de 30 százalékkal emelkedtek csak a fogyasztói áraink, így képtelenség ezt behozni – fogalmazott, megjegyezve, hogy ez nem jó a beszállítónak – 28 ezer termékből 21 ezer magyar szállítótól jön –, mert nem tud volument eladni, nem jó a vásárlónak sem, mert át kell váltania egy másik termékre, és nem jó a kereskedőnek sem, viszont nálunk van a veszteség száz százaléka.
Kitért rá, hogy a Tesco profitrátája 2 százalék körül volt tavaly (2021-ben 625 milliárdos nettó árbevételre 13 milliárd forint nyereség jutott), míg az iparági átlag kettő és öt között van világszinten. A cég idén eddig 7 milliárd forintos veszteséget hozott össze, év végéig ez körülbelül 11 milliárdra felmehet. A cégvezető szerint a kormányzati oldalról bemondott szektorszintű 20 milliárdos veszteség is jóval nagyobb lehet.
Pálinkás Zsolt közölte, hogy a Tesco továbbra sem készül arra, hogy kivonuljon Magyarországról, ehelyett nagy beruházásra készül. Várhatóan 2024-ben nyitják meg új központi raktárukat Szigetszentmiklóson, amely a a teljes országot le fogja fedni.
A Forbes korábban a Spar vezérigazgatójával is készített interjút, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy a kormányzati döntésekre nem sok hatással van a kereskedelmi láncok álláspontja.
