Valóban szüksége van a magyar gazdaságnak a külföldi munkaerőre, mert jelentős a munkaerőhiány. Nekünk azonban valahogy nem igazán sikerül ezt úgy megszervezni, hogy mindenki számára kedvező legyen a végeredmény – reagált a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke arra a hírre, hogy idén tízezer Fülöp-szigeteki munkavállaló érkezhet az országba. László Zoltán arról is beszélt, hogy bár a szigetországból érkező vendégmunkások sztárnak számítanak a külföldről érkező – indiai, kirgiz, vietnámi, kazah – munkavállalók között, hiszen illedelmes, jól dolgozó, túlórát szívesen vállaló munkaerőről van szó, de azért nem ennyire egyértelmű a kép. Sok esetben az a gond, hogy fizikailag alkalmatlanok arra a feladatra, amelyre szerződtették őket. Elmondta, hogy Magyarországon például a kábelkorbács gyártás könnyű fizikai munkának számít, a kifejezetten kis termetű Fülöp-szigeteki munkások számára mégis jelentős terhelést jelent a vezetékeknek a műanyagborításba helyezése. Előfordult, hogy néhány órai munkát követően erőteljesen bedagadtak ujjaik, alig tudtak vele fogni. Kérdésünkre elmondta, a félreértés oka, hogy a szigetországban és nálunk sok, munkavégzéssel kapcsolatos fogalom – mint ez esetben is – mást és mást jelent.
Szervezetten jönnek a Fülöp-szigetekről
– Egyébként a Fülöp-szigetek kormánya csak szervezetten engedi külföldre munkavállalóit, az ezzel foglalkozó szervezet nyelvtudást, munkatapasztalatot és megfelelő végzettséget vár el a jelentkezőktől. Fontos tudni, hogy a munkavállaló nem a munkahellyel szerződik, hanem a munkavállalást szervezőkkel. Bármennyire is üdvözlendő a kint zajló felkészítés, azért több esetben is a helyszínen derül, ki hogy vannak azért problémák, amit az előbbi példa is jól illusztrál – mondta a szakszervezeti vezető. László Zoltán problémaként említette, hogy egyfajta röghözkötöttséget kénytelenek elviselni a vendégmunkások, ugyanis munkavállalási engedélyük jellemzően egyetlen vállalkozáshoz, egyetlen munkahelyhez kötött. Így probléma esetén nem nagyon van választásuk, hiszen más gyárban nem vállalhatnak munkát, haza sem nagyon tudnak utazni. Különösen, mert ha mégis így döntenének, akkor az alkalmazásukkal kapcsolatos összes költséget rájuk terhelik. Ez utóbbi nem csekély összeg, hiszen az az utaztatás, a szállás költségeit és más kiadásokat is tartalmaz.
Stigma a magyar munkáson
A hazai munkaadók, munkaerőkölcsönző vállalkozások hozzáállásával kapcsolatosan azt a példát említette, amit egy, a témával foglalkozó konferencián tapasztalt. A munkaerőkölcsönző cég képviselője a Fülöp-szigeteki munkavállalókat csöndes, jól dolgozó, túlórát szívesen vállaló, udvarias, hűséges alkalmazottként jellemezte, szemben a nagyhangú, dolgozni nem szerető, anyagias és hűtlen magyar munkavállalóval.
– Ez a vállalatvezetői attitűd stigmatizálja a magyar dolgozókat, pedig a helyzet értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a magyar munkaerő a munka és a magánélet egyensúlyára törekszik, hiszen családjával él, szemben a vendégmunkásokkal, akik egyedül jönnek. A külföldi munkaerő az említett röghözkötöttség miatt szerződése lejártáig szinte mindenben kiszolgáltatott, így nem nagyon tud ellentmondani a munkáltatónak. Ezzel együtt is előfordult már vadsztrájk közeli helyzet, amikor a forint gyengülése miatt a dollárra váltott fizetés olyan kevés volt, hogy a hazaküldött összeg alig ért valamit – magyarázta a részleteket László Zoltán. Egy magyar munkavállalót idézve az alelnök a következőkkel jellemezte a helyzetet: „a munkáltatók megkapták a rabszolgatörvényt, de így sem tudják megtartani a munkaerőt, a külföldi munkaerővel most megkapják hozzá a rabszolgákat is.”
A külföldi munkaerő hazai térnyerése az utóbbi években gyorsult fel. Hiszen miközben a vállalkozószellemű, illetve jól képzett magyarok százezerszám vállalnak munkát Nyugat-Európában, mert ott magasabb bért, és jobb munkakörülményeket találnak, itthon egyre nagyobb gondot jelent a megfelelő képzettségű munkaerő megtalálása. Idén Orbán Viktor országértékelő beszédét követően került a figyelem középpontjába a kérdés. A miniszterelnök arról beszélt, az évtized végéig jelentős mennyiségű új munkaerőre lesz szüksége a magyar gazdaságnak. Hogy pontosan hány új munkahellyel számolnak, azt nem említette a kormányfő, később azonban Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár már arról beszélt, a kormány várakozásai szerint 2030-ig legkevesebb félmillió új munkahely jön létre, leginkább az országba települő akkumulátor és egyéb, alacsony hozzáadott értéket termelő gyáraknak köszönhetően. Ezekben az üzemekben jellemzően alacsony képzettséget igénylő munkafolyamatok zajlanak, amelyekre sok esetben Távol-Keletről érkező vendégmunkásokat alkalmaznak. A várhatóan az országba érkező több százezer külföldi munkavállaló alkalmazásának szabályait külön törvénybe foglalta a kormány.
Novemberben lép életbe az új szabályozás
A megszületett jogszabály kerettörvény, amely szerint az országba érkező vendégmunkás csak munkavállalás céljából kaphat tartózkodási engedélyt. Elvileg csak előre meghatározott országból, létszámban és foglalkozásban lehet alkalmazni őket. Ennek részletei azonban egyelőre nem ismertek, azokat később, rendeletben szabályozza majd a kormány. A fő szabály azonban már a törvényben is szerepel. Eszerint a tartózkodási engedély két évig érvényes, és legfeljebb egy alkalommal, egy évvel hosszabbítható meg. Az előzetes elképzelések szerint ősszel jelenik meg a rendelet, és novemberben lép hatályba a teljes jogszabály. Mindez azonban nem akadályozza a munkaerő toborzó vállalkozásokat, hogy tömegesen hozzák Magyarországra külföldi munkavállalókat.
A Fülöp-szigeteken olyan népszerű célpont hazánk, hogy már a helyi tévében is műsort készítenek róla. A 444.hu számolt be róla, hogy a TV Patrol riportja szerint az idei év végéig tízezer vendégmunkást szerveznek Magyarországra. A gyáriparban vagy a mezőgazdaságban alkalmazandó munkásoknak havi nettó 520 eurós (195 ezer forint) bért ígérnek. A műsorból az is kiderül, hogy azoknak van esélyük magyar munkahelyre, akik legalább középiskolai végzettséggel és alapfokú angol nyelv ismerettel rendelkeznek, további elvárás a legalább 2 éves tapasztalat a munkakörben. Az egyik nyilatkozó szavaiból arra is fény derül, hogy a munka szervezése kormányközi megállapodás alapján történik, illetve hogy azért látják őket szívesen hazánkban, mert ők is katolikusok. A szervező cég magyar honlapja szerint eddig 350 Fülöp-szigetekinek találtak munkahelyet, és további 103 munkavállaló beutaztatása van folyamatban. A beutaztatás szervezésében a szigetország nagykövetsége is igen aktív.
