Meglepetést okozott a májusi inflációs adat, hiszen a 22,2 százalékos elemzői átlaggal szemben a KSH 21,5 százalékos pénzromlásról számolt be a napokban. Az a tény, hogy az áprilisi, 24 százalékos inflációtól 2,5 százalékponttal elmarad a múlt hónapban mért adat, bizakodásra ad okot. Az elemzők többsége a májusi adatból azt a következtetést vonja le, hogy egyre nagyobb az esélye annak, hogy sikerül teljesíteni Orbán Viktor utasítását, és valóban egy számjegyű lehet az év végére a pénzromlás mértéke. Ezt a vélekedést erősíti az is, hogy a szélsőségeket kiszűrő maginfláció – kicsit kisebb mértékben ugyan, de – szintén csökkent, az áprilisi 24,8 százalékos adattól két százalékponttal marad el.
Nem mindenki örülhet azonban felhőtlenül. A nyugdíjasok helyzete például határozottan romlott az elmúlt két évben. – A tavalyi, a KSH által közölt 15,2 százalékos éves nyugdíjasinflációval szemben három lépcsőben – januárban, júniusban és novemberben – összesen csak 14 százalékos emelést kaptak az időskorúak. Vagyis megdőlt az a kommunikációs panel, hogy az emelés eredményeként megőrzik reálértéküket a nyugdíjak. Az 1,2 százalékos elmaradás összességében 55-60 milliárd forinttal rövidítette meg a nyugdíjastársadalmat – elemezte a nyugdíjasok helyzetét Farkas András.
A Nyugdíjguru alapítója kérdésünkre elmondta, a tavalyi emelés mértéke annak ellenére megfelel törvény betűjének, hogy csökkent a nyugdíjak reálértéke. Ennek a következő a magyarázata: a jogszabály szerint az év elején annyival kell emelni a nyugdíjak mértékét, amennyi a várható infláció értéke, pontosabban amekkora értékkel a kormány számol a költségvetésben. A törvény arról is rendelkezik, hogy meg kell vizsgálni, az év első nyolc hónapjában, azaz január és augusztus között mekkora volt az infláció mértéke. Amennyiben ez alapján arra lehet következtetni, hogy az év egészében a nyugdíjas infláció nagyobb lesz, mint az év elején adott emelés, akkor a várható nyugdíjas infláció mértékéig ki kell egészíteni az időskorúak ellátmányát. Arról viszont nem rendelkezik a törvény, hogy mi a helyzet akkor, ha a pénzromlás szeptemberben megbecsült értékénél nagyobb lesz a tényleges éves infláció. Ez tehát a magyarázata a nyugdíjak reálértékcsökkenésének.
A kormány az idei évben annak ellenére is 15 százalékos éves inflációval számol, hogy a Magyar Nemzeti Bank 15-19 százalékos sávban várja a pénzromlás várható éves értékét, az elemzők pedig 18-20 százalékos értéket prognosztizálnak. Az év elején a költségvetésben szereplő 15 százalékkal emelték a járadék összegét. Ezzel szemben a nyugdíjas azt látja, hogy az év első három hónapjában 26 százalék felett volt a nyugdíjasinfláció, áprilisban 25 százalék feletti értéket mértek, májusban pedig 22,7 százalékot, vagyis 1,2 százalékponttal magasabb értéket, mint a normál infláció esetében.
– Vagyis a nyugdíjasok azzal szembesülnek, hogy miközben 15 százalékos emelést kaptak januárban, jelentősen 20 százalék feletti az őket érintő infláció mértéke. Amikor pedig a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) a tavalyi, illetve a két évvel ezelőtti évközi nyugdíjemeléshez hasonló ellátmánynövelést kért, a kormány ezt azzal utasította vissza, hogy amennyiben az egész évre vonatkozó adatok azt indokolják, akkor megkapják a pótlólagos emelést. Akár az is előfordulhat, hogy idén már egyáltalán nem kapnak emelést a nyugdíjasok. Ha ugyanis az év első nyolc hónapja alapján a KSH becslése szerint nem lesz magasabb a nyugdíjasinfláció éves mértéke a 15 százaléknál, akkor nincs emelési kötelezettsége a kormánynak. Eközben a nyugdíjas azt látja, hogy a magas infláció nemcsak az emelést, de talán még a 13. havi nyugdíjat is elégette – fejtegette a szakértő.
Farkas András arra is felhívta a figyelmet, hogy egy-egy nyugdíjas nem az átlagos inflációval, még csak nem is az átlagos nyugdíjas inflációval találja szemben magát, hanem a boltban azt látja, hogy 30-40 százalékkal magasabb áron tud bevásárolni, mint egy évvel ezelőtt. Ezen az akciók is csak részben segítenek, hiszen a tavalyinál 30-40 százalékkal magasabb árakból kapnak valamekkora engedményt. És akkor még nem beszéltünk az energiaárakról. A rájuk nehezedő terheken legfeljebb az segítene, ha drámai gyorsasággal és mértékben csökkenne az infláció. Erről egyelőre szó sincs, bár kétségtelenül kedvező folyamat indult meg.
Kérdésünkre Farkas András elmondta, akkor nem veszítenének reálértékükből a nyugdíjak, ha törvényben lenne egy kitétel, amely szerint, ha az adott év egészében ténylegesen mért nyugdíjasinfláció magasabb lett, mint az egész folyamán kapott összes emelés, akkor a különbözetet ki kell utalni az időskorúaknak. Hozzátette, ha választási év lenne, biztosan meglenne a júniusi emelés, sőt, akkor is, ha lenne pénz a költségvetésben, mert nagyon időszerű lenne 2-3 százalékos emelés, ami megnyugtathatná a nyugdíjasokat.
