Újra eltelt egy hónap, ismét jelentkezik a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Plusz nyolc oldalon!
Mi a közös Semjén Zsoltban, Angelina Jolie-ban és a leendő űrhajósokban? Bármilyen meglepő, a Rózsadomb alatt húzódó Molnár János-barlang kellemes termálvize. A II. kerületi, fokozottan védett természeti csodát a tervek szerint asztronauták kiképzésére használnák: a magyar innováció akár sikertörténet is lehetett volna, de aztán jött a NER. Cikkünkből kiderül, hogy miként üldöztek el a Frankel Leó útról mindenkit, aki részt vett a világ egyik legkülönlegesebb barlangjának a feltárásban és kutatásában, az ok: a miniszterelnök testvérének búvároktatója kinézte magának a helyet.
– Ha az ember nem válik tudatossá, és nem változtat magán, akkor a bolygó egyszer csak megrázza magát, és lepotyogunk róla – mondja Karalyos Gábor a Budai Hangnak adott interjúban. A Moszkva tér és a Coming out című filmek színésze közel egy évtizede tért át a vegán életmódra, és gyökeresen változtatott életmódján, amikor felköltözött az óbudai Csúcshegy egy kis házikójába. A színész szerint nem mindenki alkalmas erre az életre, de aki változásra vágyik, az ne várjon tovább, hagyja el a komfortzónáját.
A budai Várban újra bontanak, a Gellért-hegy oldalában pedig még mindig nem indult el az évek óta tervezett sikló építése. A Matolcsy György-féle Pallasz Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) villámsebesen eltüntette az egykor a Szentháromság téren, a Mátyás-templommal szemben állt Diplomata-házat, mielőtt még a főváros helyi védelem alá helyezhette volna a szakma szerint kiemelkedő épületet. Nem ez az első modern alkotás, amit eltüntettek a Várnegyedben, és vélhetően nem is az utolsó, a bontások pedig nem az ízlésről, hanem a demokráciáról szólnak V. naszályi Márta, az I. kerület polgármestere szerint. Ugyanő a Gellért-hegyre tervezett sikló kapcsán hangsúlyozta: az sokkal inkább tűnik turista attrakciónak, mint környezetbarát közlekedési eszköznek, a kerületnek pedig utóbbira lenne nagy szüksége lenne. A főváros is ellenzi az építkezést, a beruházó ugyanakkor bízik a további párbeszédben.
Egy házaspár elégedetlen volt a hazai közoktatás kínálatával, létrehozta hát a saját iskoláját. A II. kerületi Fürkész Suli az állami szabályozási kereteken belül nyújt alternatív oktatást: olyan képességekkel ruháznák fel a gyerekeket, amelyekre 10-20 év múlva lehet szükségük. A Fürkész pedagógusai hisznek benne, hogy mindenki jó valamiben, és hogy erre fény derüljön, a párbeszédre és az együttműködésre helyezik a hangsúlyt.
Európa nagyvárosai mind az autósforgalom túlburjánzásától szenvednek: a sajtóban rendszeresen jelennek meg hírek arról, hogy miként próbálják meg csillapítani a belvárosi forgalmat. Nincs ez másképp Budapesten sem. Az agglomeráció népességének növekedésével már rég nem tudnak lépést tartani a fővárosba vezető úthálózatok, ami a budai kerületek számára is komoly terhelést jelent. Miként lehetne csökkenteni az autók számát, és hogyan oldották meg ezt Európa nagyvárosaiban?
Göncz Árpád születésének 100. évfordulóján szinte kizárólagosan politikai múltjával, az egykori államfő tevékenységével foglalkozunk, elsikkad a műfordító és az író. Hogy miért írt keveset Göncz Árpád és miért fordított sokat? Feltehetjük, hogy a megélhetés kényszere miatt. Mik voltak a legjelentősebb alkotásai, és kik a kedvenc írói? A Budai Hang cikkéből ez is kiderül.
Van egy sportklub, amelyben egykor legendák játszottak, amelynek focicsapata három nappal a Fradi előtt alakult, és amely kilencvenegy éve éppen a zöld-fehéreket verve szerezte meg a Magyar Kupát. A 135 éve alapított III. kerületi TVE az ország egyik legrégebbi egyesülete, de Óbudán „csak” a második lehet, a nagy rivális OTE ugyanis éppen másfél száz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a mozogni vágyók előtt. Sporttörténelem Komjádi Bélával, Hidegkuti Nándorral és az újjáéledő Kerülettel.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a február 18-án megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
