Van egy nagyszerű Vas István-négysoros, az Egy tanulság. Így hangzik: „Zokognak az érzékeny gyilkosok, / Ha valaki a tyúkszemükre lép. / Nagy durvaság, ha kétségbe vonod / A hóhérod becsületét.” Ez jutott eszembe, amikor Turi György interjúját olvastam a 24.hu-n. A kedvenc részem egyértelműen ez volt: „Ez vagyok én, a lelki terrorista, ez volt a lelki terror. Bele kell halni, így van. Tudja, ilyen üzeneteket, emlékkönyveket őrzök az úszóimtól. Higgye el, nem esik jól, hogy így meghurcolnak.” Szegény, szegény Turi György! Nem esik jól neki.
Idézzük fel röviden, mi mindent tudhattunk meg az elmúlt hetekben a volt úszóedzőről. Azt már hallhattuk korábban, hogy Szepesi Nikolettet megpofozta, ezt konkrétan Turi is elismerte. Dara Eszter most elmesélte azt is, hogy Turi egy alkalommal Szepesi szeméremdombja körül kutakodott, de automatikus volt az is, hogy belemarkolt a lányok fenekébe. Kiss Noémi szerint volt, hogy berángatott egy fiút a mosdóba, ott pedig agyba-főbe verte. Reményi Diána szerint ha a súlymérésnél kiderült, hogy a lányok akár csak húsz dekát híztak, hazaküldte őket röfögni. Cseh László úgy fogalmazott, Turi edzései lelki terrort jelentettek számukra, míg Kozma Dominik felidézte, időnként a hajuknál fogva rángatott ki embereket a medencéből. Az elhangzottak hatására Turi lemondott az alelnökségről, az úszószövetség vizsgálatot indított. Gyárfás Tamás mosta kezeit, állítása szerint hozzá nem jutott el semmi.
A korábbi edző a 24-interjúban azt is mondta: „Az vesse rám az első követ, aki abban a korban szocializálódott, a nyolcvanas évektől gyerekekkel foglalkozott, és olykor, ha erős indoka akadt rá – mert eltört volna a gyerek lába, betört volna a feje, ha az uszodában baromkodik, a vizes kövön elesik, vagy egyéb fegyelmezetlenségekről már ne is beszéljünk –, nem kevert le egy-egy nyaklevest, vagy nem emelt ki a vízből senkit a manapság elfogadhatónál erőszakosabban.”
Mennyire csodálatos védekezés! És mennyire unalmas ez már. Az „abban a korban”-érv teljesen helyénvaló, amikor filmeket, regényeket támadnak azzal, hogy miért szerepel bennük például a néger kifejezés. A „cancel culture” esetében abszolút jogos feltennünk a kérdést, valóban a mai hiperpíszí elvárásokhoz igazodva kell-e felülvizsgálnunk klasszikus műveket. A fizikai és lelki terror viszont teljesen más. Ezért volt Wahorn András érvelése is értelmetlen: kislányokat fogdosni „abban az időben” sem volt megengedett.
Sajnos ma is mindennapos azzal mentegetni gyerekek fizikai bántalmazását, hogy ezzel valójában csak őket védik. Különben kiszaladnának az úttestre, homokot szórnának a másik szemébe, eltörnék vendégségben a kedvenc vázát! Lám, Turi is csak aggódott a rá bízott növendékekért, akiknek nyilván betört volna a fejük, ha nem veri agyba-főbe és nem alázza meg őket úton-útfélen. Szép tőle, hogy vigyázott rájuk, biztos hálás neki minden szülő, aki a gondjaira bízta a gyermekét.
Az vesse rá az első követ, aki még sosem rángatott ki senkit a hajánál fogva a medencéből!
