Valószínűleg autót még nem neveztek el olyan ügyesen, mint a Teslát. Amikor a Tesla Motors céget megalapították 2003-ban (nem Elon Musk, ő csak később vásárolta fel a vállalatot), a névadók nyilván olyan márkanevet kerestek, ami az elektromosság varázslattal határos csodáját juttatja a célcsoport (vagyis a gazdag fiatal felnőttek) eszébe. Nikola Teslánál nincs jobb jelölt erre a feladatra, mert bár kevesen tudják, hogy mit is vitt véghez valójában, és mit fedezett fel, a személyét rengeteg legenda lengi körül, amelyek legtöbbje jóval átlépi a sci-fi határait.
A legmerészebb konteó szerint Tesla okozta (véletlenül vagy szándékosan, erről megoszlik a „források” véleménye) az úgynevezett tunguszkai eseményt, amikor is 1908-ban felrobbant valami Szibéria felett, amitől 80 millió fa kidőlt sugárirányban. Bár valószínűleg meteorrobbanás történt, az erre hajlamosak szeretik azt hinni, hogy Tesla (aki épp New Yorkban tartózkodott akkor) egyik kísérlete sült el rosszul – vagy éppen nagyon is sikeresen.
Tesla tehát az őrült tudós archetípusaként jelenik meg a History Channel színvonalát idéző bulvártörténelemben, pedig valóságos zseni volt, aki sajnos egész életében kudarcra ítélt harcot vívott a saját démonaival. Marko Perko és Stephen M. Stahl Tesla bámulatos és gyötrelmes élete című könyve úgy szól a tudós-feltaláló élettörténetéről, hogy fontosabbnak tartja ebben magát az embert, mint a modern világot – minden túlzás nélkül – alapjában megváltoztató eredményeit. Már önmagában a váltóáram előállításának és terjesztésének kidolgozása is a valaha élt legnagyobb mérnökök közé emelné Teslát, hiszen ha ez nem lenne, a jelenlegi világunk egy pillanatig sem lenne képes működni.
Persze a könyv érint minden kihagyhatatlan epizódot: a váltóáramot, amely Teslát Thomas Edison legádázabb ellenségévé tette (ugyanis Edison az egyenáram mellett kötelezte el magát, viszont Teslának volt igaza), a váltóáramú villanymotort, a hangszórót, a rádiót és így tovább. Tesla Szerbiából először Budapestre érkezett, ahol rövid ideig Puskás Tivadarral is dolgozott együtt a telefonrendszerek fejlesztésén, de csakhamar továbbállt Amerikába, ahol megcsinálta a szerencséjét és a szerencsétlenségét is.
Sok életrajzot írtak már Tesláról, de e könyv erőssége, hogy különös fi gyelmet fordít a feltaláló mentális küzdelmeire. Tesla valószínűleg bipoláris zavarban szenvedett, életét a váltóáram hullámaihoz hasonlóan váltakozó mániás szakaszok (amikor csak úgy ömlött belőle a zsenialitás) és a depresszív periódusok egymásutánisága uralta. Tudósnak fantasztikus volt, de üzletembernek csapnivaló, tipikus balek. Menthetetlen idealista volt, az ideáit az üzleti siker elé helyezte, így mindenki átverte, aki csak szembejött. Végül elszegényedve, magányosan halt meg 1943-ban, 86 éves korában.
Marko Perko – Stephen M. Stahl: Tesla bámulatos és gyötrelmes élete. Ford.: Makovecz Benjamin. Helikon, 2022. 4999 Ft
