Kétszáz éve született Petőfi Sándor, és a bicentenáriumra időzítve számos ifjúsági könyv jelenik meg, amelyek valamilyen módon a költővel foglalkoznak, vagy éppen a Petőfi-életműből merítenek inspirációt. Négy ilyen kötetet szedtünk össze.
Forradalmi Buda és Pest a talpunk alatt
Bánki Éva, aki felnőtteknek írt könyveivel – az Esővárossal, a Telihold Velencében-nel, a Fordított idő-trilógiával – vált közismertté, nemrég ifjúsági regényt írt. A Petőfi-vírus jó alapötletre épül: egy budai elitiskolában, ahol rengeteg jól eleresztett, gyakran külföldi gyerek fordul meg, hogy sokuk alig egy-két évig maradjon, egyszer csak fura tanuló tűnik fel. Nem külföldi – csak határon túli –, pláne nem gazdag – igaz, a neve nem akármilyen, úgy hívják, Petőfi Sándor. A kárpátaljai fiú, bár eleinte furcsán néznek rá a többiek, hamarosan ujja köré csavar mindenkit, az osztály addigi számkivetettjeit és hangadóit egyaránt. Mert hiába ágrólszakadt, hiába nem menő, ami sugárzik belőle – az okos és irigylésreméltó szabadság –, mindenki számára vonzóvá teszi. Aztán egy szép napon eltűnik, nem jön többet, ám osztálytársai nem tudnak kikerülni hatása alól, és úgy döntenek, megvalósítják Sándor egy régebbi tervét: leereszkednek az iskola pincéjéből induló barlangrendszerbe, ahol – a kárpátaljai Petőfi elmélete szerint – a ’48-as forradalom pest-budai ifjai élnek, elrejtőzve a világ elől, várva az igazságot hozó világforradalom kitörését.
A Petőfi-vírus jól megírt, fordulatos könyv, amelyben sorjáznak a fiatalokat (talán észrevétlenül, talán kimondatlanul) emésztő problémák, korunk nagy kérdései. A klímaváltozás, a háború, a létbizonytalanság. Szél Dávid pszichológus nemrég egy Hvg-nek adott interjúban beszélt arról, hogy a szomszédban zajló háború, a klímakatasztrófa, az inflációs szegénység, a covid megjelenése egyszerre elég sok, és ezt érzik a gyerekek, szoronganak, félnek, inog a jövőbe vetett hitük. „A mostani kamaszgeneráció lesz az első, amelyiknek nem lesz jobb” – fogalmazott a szakember.
Az utóbbi évek egyértelmű trendje, hogy ezek a feszítő problémák a gyerek- és ifjúsági irodalomban is egyre hangsúlyosabban jelennek meg. Bánki Éva könyve jól, és egyáltalán nem didaktikusan segíthet a nehéz kérdések feldolgozásában. (Wekerle Szabolcs)
Bánki Éva: Petőfi-vírus. Kolibri Kiadó, 2022. 3999 Ft
Sándorka a zsebben
Kundera a zsebben, március 15-e a levegőben. Máig a fülemben csengenek az akkor nagyon fiatal Petri Lukács Ádám Élet és irodalomban megjelent sorai az 1990-es évek első feléből. Petri György fia csodás verseket és minitárcákat írt, amelyekből áradt a szabadság érzete. 1992-ben kötete jelent meg Túlélet címen, később könyvet írt a pánikbetegségről, kiadott egy könyvet édesapja emlékére, majd – sajnos – másfelé terelődött az élete, újabb írással nem jelentkezett. Most azonban megjelent a Petőfi Sándorka és a kutyakölyök című gyerekkönyv, ami, ha minden igaz, egy sorozat kezdete (következő rész: Petőfi Sándorka és az erdőmentők). Petőfi Sándorka Petrinél is – némileg hasonlóan Bánki Éva fentebb tárgyalt Petőfi Sándorához – a szabadság, a lelemény, a bátorság jelképe; nem hús-vér személy, hanem megidézhető barát, segítő, aki akkor jelenik meg, amikor valamilyen komoly problémát kell megoldani. Segédkezni például egy kiskutya örökbefogadásában, miközben az örökbefogadásról a főhős, Lea apja hallani sem akar. Vagy amikor ravasz és fondorlatos módon meg kell menteni az erdőt.
Petri Lukács Ádám gyerekkönyve jól sikerült alkotás, amelyet Soós Bori rajzai tesznek teljessé. Ám miközben olvassuk, az is megfogalmazódik bennünk: milyen jó lenne, ha a szerző újra írnak felnőtteknek is. (Wekerle Szabolcs)
Petri Lukács Ádám: Petőfi Sándorka és a kutyakölyök. Open Books, 2023. 4999 Ft
A kis Petőfi nyomoz
Az ifjú Petrovics Sándor lehetne akár egy hétköznapi, kalandvágyó XIX. század eleji kamaszfiú. Végső soron nem az volt? Mi különböztette meg őt társaitól? Apja mészárszéke, például. Vagy hogy „teljesen belefeledkezett a betűk rajzolásába, annyira élvezte.” Szabadszállásról jött, a kisgimnázium idejére pedig a sárszentlőrinci jegyzőnél szállásolták el. Továbbá: nem kifejezetten szerette, amikor azzal froclizták, hogy inkább tűnik tótnak, mint kunnak. „Én magyarnak születtem” – válaszolhatta önérzetesen. És válaszolja is Kovács Attila (Holden Rose) ifjúsági könyvében, A csontváz órában. Egészen rendkívüli kalandba keveredik, amikor a szöveg fiktív terében egyik legismertebb betyárunkkal keresztezik egymást útjaik. A komolykodó úrifiú egy különleges csontváz óra nyomába ered barátjával, a későbbi orvos Sass Istvánnal. Petőfi több verse a szöveg szintjén is megidéződik, játékra hívva a kötet fiatal olvasóját.
A Móránál megjelent ifjúsági mű a Már tudok olvasni-sorozat harmadik szintjén helyezkedik el, így a történet hosszabb, összetettebb. A szövegek is jobban dominálnak, mint a rajzok. Felnőttként persze így is nagyon gyorsan kiolvasható, három villamosút alatt végeztem vele. A kisebbek viszont hosszabban időzhetnek vele, elnézegetve Oravecz Gergely kedves, szerethető illusztrációit is.
Adódik mindenesetre a kérdés, mennyire számít speciálisan petőfisnek a történet. Ha nem lenne odaírva a név, a fentebb említett jegyek alapján akkor is könnyű lenne kitalálni, kiről van szó. Másfelől viszont az írói fantázia viszonylag szabadon szárnyalhatott a kisdiák kalandjainak írásakor. Ha éppen nem ő lenne az, hanem mondjuk Petőfi egy osztálytársa, vagy bármelyik korabeli, hasonló státuszú kisfiú, akkor is működne a történet. Némi alapot kapnak így az olvasók Petőfi indulását, egy-két versét illetően, de alapvetően a költőtől független kalandkönyvként is megállná a helyét. A feladatok mellett pedig még matricákat is találni benne, amelyekkel, felteszem, még ma is nagyon könnyű levenni egy gyereket a lábáról. (Lakner Dávid)
Kovács Attila: A csontváz óra. Az ifjú Petrovics Sándor elfeledett kalandjai. Móra Könyvkiadó, 2023, 2499 Ft
Petőfi kedvenc kajái
Négy dolgot sorolt fel Petőfi az Úti jegyzetekben, amelyeket nem lehetett előtte szidni. Mik voltak köztük? Lehetséges-e, hogy említette egyaránt a franciákat és a túrós tésztát is? Miklya Luzsányi Mónika kötete igyekszik összeszedni a lehető legtöbb érdekességet Petőfi életéből. Olyasmiket, amelyekről a lassan kétszáz évnyi kultusz ellenére sem feltétlenül hallottunk. Mondjuk, hogy egyik tanára miként vallott a labdajátékokban való jeleskedéséről, illetve a másik hogyan feddte meg magaviseletéért. Milyen ételt és italt lopott kiskorában a későbbi költő? És miféle durvaságok jellemezték apjával való viszonyát?
A szerző igazán mélyre ásott, olyan információkat előkeresve, amelyek valóban szórakoztathatják a kisebbeket, felkelthetik érdeklődésüket a versek iránt. De kicsit idősebbekét is, persze. A fentebbi listáról olvasva kedvem támadt nekem is gyorsan elolvasni az Úti jegyzeteket.
Akad a kötetben játékos feladatsor, képregény, humoros ábra Petőfi „kedvenc kajáiról”. A szerző mindent megtesz a költő életének, pályájának minél sokszínűbb, figyelemfelkeltőbb feldolgozásáért. Ma már egyébként nem a Petőfit influenszerként jellemző, kortárs közegbe helyező művek tekinthetőek a kivételnek. Már szinte az a rendkívüli, ha valaki nem azzal igyekszik eladni a költőt, hogy kora egyik Insta-kompatibilis szupersztárja volt. Már persze akkor, ha a célközönséget a fiatalok jelentik. Jó kérdés, ez mennyire célravezető stratégia. Van egy olyan érzésem, hogy a túlhasználtsága ellenére ma sem haszontalan. Miklya pedig valóban kitesz magáért, hogy egy pillanatra se lankadjon a gyerekek figyelme.
A száraz megfogalmazást igyekszik kerülni, sokszor már talán el is túlozza. Vahot Imrére csak mint Petőfi első menedzsereként hivatkozik, máskor meg a „Petőfi Divatház” termékeit járja körül. Valószínűleg tényleg ez lehet az eredményes stratégia. Egy irodalomtankönyv keretes írását már két nappal később elfelejti az olvasó. A szórakoztató ábra viszont könnyen megragad a fejben. Így pedig az ember később is könnyedén sorolja, mi tartozott még a magyaros viselethez, túl a sujtásos nadrágon és a rövid prémes dolmányon. (Lakner Dávid)
Miklya Luzsányi Mónika: Petőfi, a sztár. Móra Könyvkiadó, 2023, 3999 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/24. számában jelent meg, június 16-án.
