Könyvespolc rovatunk karácsonyi összeállításunkban Fabiny Tamás, Kiss Noémi és Nyáry Krisztián mondja el, milyen könyvek voltak rájuk nagy hatással az utóbbi időben.
Fabiny Tamás evangélikus püspök: A ma is aktuális Bonhoeffer
Az 1945 tavaszán mártírhalált halt német evangélikus lelkész, Dietrich Bonhoeffer immár magyarul is bőséggel hozzáférhető műveiben megszólaló kérdések ismét húsba vágóan aktuálisak lettek. A kiépülő náci diktatúra és a fenyegető, majd bekövetkező háború miatt egyre szűkülő lehetőségek között kereste Bonhoeffer a Krisztus-követés útját. Sokat idézett mondata: „Csak az énekelhet gregoriánt, aki szót emel az üldözött zsidókért.”
Több mint húsz évvel ezelőtt televíziós interjút készíthettem Lehel Ferenccel, aki 1932–1933-ban Bonhoeffer tanítványa volt Berlinben. Az akkor már kilencven fölött járó nyugdíjas lelkész egykori professzorának sok fontos megszólalását idézte fel ebből a nagyon izgalmas időszakból. Két nappal a hitleri hatalomátvétel után Bonhoeffer a rádióban azt hangsúlyozta, a Führer nem válhat Verführerré, csábítóvá. Az adást megszakították. Utalt továbbá arra, hogy Bibliájában Bonhoeffer aláhúzta a 74. zsoltár 8. versét, és ezt a dátumot írta mellé: 1938. november 9. – amely pedig a kristályéjszaka szörnyű napja volt. A bibliai mondat így hangzik: „…és fölperzselték az országban Isten minden hajlékát.”
Bonhoeffer 1935–1937-ben tartott elődadásainak anyagából állt össze egyik leghíresebb könyve, a Követés anyaga (Luther Kiadó – Harmat Kiadó, 2022.) Nem könnyű olvasmány, de megéri. Szembesülni kell a mondataival, lassan olvasni, néha vitázni velük. A sokat idézett első sorok magukba sűrítik a kötet üzenetét. „Egyházunk halálos ellensége az olcsó kegyelem. Harcunk ma a drága kegyelemért folyik.” A hegyi beszéd szövegét végigvéve Bonhoeffer Krisztust és az ő emberek felé hangzó hívását állítja középpontba. Ez a hívás radikális választ követel. Jézus követésre szólító hívása egyénné teszi a tanítványt, aki innentől kezdve minden és mindenki máshoz csak Krisztuson keresztül kapcsolódhat. A követő minden döntése ebből a kizárólagos, szoros kapcsolatból fakad.
A két kiadó nemcsak azokra gondolt, akik hosszabb szövegekben szeretnek elmélyülni, hanem a Jöjj velem! című kötet (Harmat Kiadó – Luther Kiadó, 2020) mindennapi elmélkedéseivel azokra is, akik szívesen állnak meg a napi rohanásban egy rövid időre, hogy a néha provokatív, máskor üdítő, vigasztaló gondolatok segítségével az Isten-ember kapcsolat mélyére nézzenek, jobban megismerve a kiszolgáltatott, megvetett kisgyermekként karácsonykor közénk jött Urat.
A körülöttünk felbolydult világ megmutatja, mennyire hamis volt az a biztonságérzet, melyben ringattuk magunkat az elmúlt évtizedekben, de Bonhoeffer köteteiből vigaszt meríthetünk: van nagyobb erő annál, amely megrettent minket – a mindenható Isten.
Kiss Noémi író: Hosszú, belső, dühös női monológok
Még nyáron olvastam Nádas Péter Rémtörténetek című regényét, ami nagy hatással volt rám. Több napon, sőt több héten át a könyvvel éltem. Különösen érdekes számomra a dunai, szigeti falu világa az 1970-es évekből, mert azon a helyen élek, ahol a regény játszódik. Van olyan szereplője a regénynek, akit ismerek, vagy legalábbis nagyon valóságosnak képzelek – különös nyelvi erővel imitálja a könyv a saját korát: a hosszú, belső, dühös női monológokat. És a Kádár-kor zárt, fullasztó világát.
Visky András Kitelepítés című regényét kértem a Jézuskától. Úgyhogy még várat magára. De a részletek, amelyeket olvastam, igazán megragadtak. Kíváncsi vagyok a regény szerkezetére, Radics Viktória kritikája is meggyőzött, hogy el kell olvasnom. Tóth Krisztina és Erdős Virág verseit ajánlom. Bódis Kriszta új regényét ugyanígy. Igazi esemény számomra, ha ők új kötettel jelentkeznek. Mindhármuknak van idén új kötete. Tavaly fedeztem fel Nagy Zsuka verseit. Párhuzamosan voltunk tárcaírók az Élet és Irodalomban, ami nekem megtiszteltetés. A Delej kötetét ajánlom.
Ősszel jelent meg Darvasi László új novelláskötete, Az év légiutas-kísérője. Darvasi igazi novellistánk, saját bevallása szerint három tárcát ír hetente… A történetek helyszíne a magyar vidék, ahova elköltözött, de elszakadni képtelen felnőttek térnek vissza újra és újra. Ahol a különböző generációk nem értik meg egymást, és ahol a legváratlanabb helyzetekben minden csupa költőiség.
Végül szeretnék folyóiratokat ajánlani. Mostanában újra sokszor olvasok lapokat, friss, napi irodalmat. A Hévíz legújabb száma a sport és irodalom témát öleli fel, tartalmas, érdekes esszék vannak benne, és mindez egy nagyon szép kiállítású lapban. Fehér Renátó szerkeszti. A Vigília legújabb száma kitűnő, a háború és béke tematikáját járja körül. Mindig szívesen veszem kézbe a lapot, az esszék és a versek miatt. Az Alföld folyóirat rendszeres olvasója vagyok, különösen a tanulmányok és a lapban megjelenő interjúk, beszélgetések miatt. A Nemes Nagy Ágnes-évforduló okán idén igazán gazdag volt a kínálat a kiváló, immár klasszikus költő műveiről szóló elemzésekből.
Nyáry Krisztián író: Elakadó lélegzet szívtáji nyomással
Rengeteg szenzációs könyv jelent meg idén, kicsit olyan választani közülük, mint elefántból szalonnázni, úgyhogy ezúttal kizárólag magyar szerzők közelmúltban a boltokba került köteteit ajánlom karácsonyra. Az ez évi regények közül kettő volt rám igazán nagy hatással: Tóth Krisztina A majom szeme című disztópiája és Cserna Szabó András Zerkó, Attila törpéje című pikareszk történelmi regénye. Elakadó lélegzet szívtáji nyomással és áradó életöröm zabálással, szexszel és filozófiával – nehéz lenne két ennél különbözőbb írói világot találni, mégis mind a kettő letehetetlen olvasmány.
A rövidpróza-műfaj nagyfogyasztójaként természetesen novelláskötetet is ajánlok: a műfaj egyik mesterének, Darvasi Lászlónak Az év légiutas-kísérője című őszi könyvét. Az idén 60 éves szerző ezúttal a magyar vidék világába vezet minket; a történeteket olvasva hol elkomorulunk, hol nevetünk, végül rájövünk, honnan olyan ismerősek ezek az olykor rémisztő, olykor pedig kedvesen csetlő-botló figurák: a tükörből.
Az idei verstermésből két gyűjteményes kötetre hívnám fel a figyelmet – ezek is nagyon különböznek egymástól. Az egyik Szabó T. Anna Vagyok című kötete, amely végigkísér a szerző teljes pályáján – a szemünk előtt válik a játékos hangú, magabiztos formai bravúrokkal jelentkező poétalányból nagy versek érett, sőt bölcs költője. A másik egy újrakiadás: Oravecz Imre Halászóember című kötete, amely a szerző 1987–1997 közötti verseit tartalmazza. Negyedszázad után is érvényes, földbe döngölően erős költészet.
Még mindig irodalom, de már a szórakoztató műfajból Zajácz D. Zoltán retró krimitrilógiájának harmadik darabja, a Dermesztő Balaton. Ezúttal is 80-as évek szocialista díszletei között folyik a nyomozás – korhű időutazás és remekül felépített cselekmény várja az olvasót. Szintén visszautazhatunk az időben Kondor Vilmos Második magyar köztársaság című krimijével. Az álnéven rejtőzködő szerző most nem történelmi kulisszák közé, hanem egy elképzelt múltba röpít. A fikció szerint 1944 őszén sikeres volt a magyar kiugrási kísérlet a háborúból, ennek köszönhetően Magyarország a 60-as években a nyugati tábor része, így a bonyodalmak a Beatles budapesti koncertjén kezdődnek. Ugyancsak egy sikeres kiugrás lehetséges következményeit elemzi Ungváry Krisztián bravúros történelmi monográfiája. A Kiugrás a történelemből című kötet nemcsak a szervezkedés néhány hetének regénybe illően izgalmas történetét meséli el, hanem azt is modellezi, mi történhetett volna, ha a tervek sikerrel járnak.
Végezetül két gasztronómiai tárgyú, mégis irodalmi könyvet ajánlok. Fehér Béla író és Gálffy Zsuzsanna történész-levéltáros Kakastaréj című könyve rengeteg gasztronómiatörténeti legendát cáfol, miközben megfejt valódi rejtélyeket is – mindezt rendkívül szórakoztató, informatív stílusban. Dragomán György gasztroesszéket és szubjektíven elbeszélt recepteket tartalmazó első könyve, a Főzőskönyv két évvel ezelőtt nem véletlenül került a bestsellerlisták élére. A kötet az Adjuk meg a módját! címet viselő új résszel együtt bizonyítja, hogy a mesélőkedv, az irodalmi igényesség és az ételszeretet nem zárja ki egymást.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/50. számában jelent meg december 9-én.
