Szeptember 2. és 5. között tart az idei Ünnepi Könyvhét. Összeszedtünk néhány kötetet, amelyeket szívből ajánlunk olvasóinknak a kínálat mustrálása közben.
Marabu: A gonosz törpekommandósok világuralmi terveinek csúf bukása egyetlen eseményteli csütörtök délután. Pagony Kiadó
Állandó szerzőnk, Marabu fantasztikus közéleti karikatúrái miatt sokan hátulról kezdik el olvasni a Magyar Hangot. Van egy jó hírem nekik és a gyerekeiknek: a Zseblámpás könyvek-sorozat legújabb kiadványával most egy egész kötetnyi Marabu-rajzot vehetnek birtokukba, ráadásul a képregény szövegét is ő írta. (Sőt, A gonosz törpekommandósok világuralmi terveinek csúf bukása egyetlen eseményteli csütörtök délután című könyv első oldalán azt is megígéri a sokoldalú szerző, hogy egyszer majd kísérőzenét is komponál hozzá, ha ideje engedi.)
Ugyan ez a szerző első gyerekkönyve (a Pagony Kiadó 7–10 éveseknek ajánlja), de Marabu úgy mesél az alsósoknak, hogy abban nyoma sincs lámpaláznak. Két főhőse a Lila Iskola diákja, Cérna és Dugasz. Utóbbi személy- és családnevét senki sem tudja, akárcsak a szerzőét. Szóval adott két diák, akik farsangra készülve kalózjelmezben és álszakállban indulnak az iskolába, de aztán mindenféle fura kalandokba keverednek. Ahogy a hosszú cím is sejteti, igazán egyedi történettel van dolgunk, ami abszurd humorával, szórakoztató illusztrációival, könnyen olvasható, nagybetűs szövegével garantáltan azon kis olvasók kedvence lesz, akik már túl vannak első olvasós könyveiken, de még nehezükre esik hosszú fejezetekből álló regényeken átrágni magukat.
A könyv több fronton veszi fel a küzdelmet az olvasóvá nevelés nehéz és hosszú küzdelmében. Izgalmas a sztori, a karakterek jól átgondoltak, és az olvasási kedv fenntartásában a szöveg felépítése is szerkezete is segíti az ifjú befogadót. A fejezetek tíz–tizenöt mondatból állnak, figyelembe véve a közönség befogadási nehézségeit: a mondatok többsége rövid, nagybetűs részek tagolják, és a fejezetek éppen ott érnek véget, ahol egy kisiskolás elfáradna, ha még nincs magabiztos olvasási tudása. Elidőzhetnek a bolondos, egyszerű, de nagyszerű rajzok elemzésével, melyek a fejezetek elején és végén egészítik ki a szöveget. Miközben garantáltan jól szórakoznak az izgalmas és vicces, a valóságot nyomokban tartalmazó eseményeken, még a tanulságoktól sem szabadulnak meg: véletlenek márpedig vannak, és fontos szerepet játszanak az emberiség történelmében! (Lukács Csaba)
Zerkowitz Judit: Megtörtént. Minden szó igaz. Corvina Kiadó
Az idei Ünnepi Könyvhét egyik legmegrendítőbb kötete Zerkowitz Judit Megtörtént. Minden szó igaz című memoárja. A nyelvész, irodalmár, egyetemi oktató hoszszú betegség után tavaly hunyt el, posztumusz könyve élete és családja történetét eleveníti fel, a visszatekintéssel az elmúlásnak állítva emléket. „Egy huszadik századi családregény végéről, a fokozatos felbomlás és pusztulás folyamatáról ír” – fogalmaz a hátlapon egykori kollégája és barátja, Bán Zsófi a író. Zerkowitz Judit az ország sorsát, a családja megpróbáltatásait és a saját „lassú rákját” oly módon vetíti egymásra a szövegben, hogy a történetek a nyilvánvaló történelmi kontextus és kronológia ellenére is felfüggesztik az időt: térré alakítva azt. Mintha az alaposan dokumentált Akadémia utcai lakásának szobáit járnánk, amikor visszatekintünk a múltba. „A magány sebző csendje és a huszadik század sebző ricsaja hallatszik ki ebből a könyvből” – írja Nádasdy Ádám. A csend és a ricsaj szívszorító emléktárrá áll össze, amelynek aprólékos munkával megalkotott, szikár, ám az iróniát sem nélkülöző mondatai elevenségükkel általános érvényűvé avatják az elmúlást. Ahogy a külső nézőpontból felidézett életút és genealógia a tragédiában a saját sorsot elérhetővé teszi az olvasó számára, hirtelen eltűnik a személyes és a közösségi közti határvonal. A történet az olvasásban mindannyiunkkal megtörténik. És minden szó igaz. (Ficsor Benedek)
Robert Macfarlane: Lennvilág – Utazás az idő mélyére. Ford.: Makovecz Benjamin). Park Kiadó
Az angol író a természet nyelvén beszél. Manapság, az ökológiai válság, az éghajlatváltozás és az ezek nyomán egyre elevenebbé váló poszthumán (emberen túli) diskurzusok idején ez már önmagában figyelemreméltó, Robert Macfarlane első magyar nyelven megjelenő könyve azonban ezen túl is sok izgalmat rejt magában. A Lennvilág a talpunk alatti territóriumba kalauzol: bronzkori temetkezési kamrákba, grönlandi gleccserek mélyére, a Párizs alatti katakombák labirintusába, a szlovéniai karsztvidék víznyelőibe, a fák közti kommunikációt lehetővé tevő gombafonalrendszerek közé, vagy az új-mexikói sivatag alatti radioaktívhulladék-temetőbe. A szerző korábbi kötetiben egyebek mellett a (még) érintetlen vadonokról, a gyaloglásról, a tájak leírásáról, vagy épp az ember hegyek iránti csodálatáról mesélt: saját nézőpontját mindannyiszor elvegyítve a zabolázatlan természet végtelennek tetsző narrációjában. Nincs ez másként az eredetileg 2019-ben megjelent Lennvilág esetében sem. Macfarlane utazása térben és időben remekül érzékelteti az elbeszélő és az olvasó szerepét a Föld több évmilliárdos történetében; és sokat elárul a fent és lent fogalmainak, valamint a kettő közt húzódó, egyértelműnek vélt határ jelentőségéről. (Ficsor Benedek)
Fráter Zoltán: Itt vagyok, ni! – Tersánszky Józsi Jenő ezer élete. Holnap Kiadó
Vannak írók, akik vissza tudták magukat verekedni a mesék világából, és vannak, akiket már végleg a gyerekkönyvekről jegyzett meg a köztudat. Még akkor is, ha ezek inkább jelentettek menekülő útvonalat a kommunizmusban, az egyetlen lehetséges megjelenési formát. Kormos Istvánról is sokaknak elsősorban Vackor ugrik be, Tersánszky Józsi Jen¾r¾l pedig Misi Mókus vagy épp Makk Marci. Kevesen gondolhatnák, hogy Tersánszky volt az, akit Ady az „első igazi háborús regény” megírójaként méltatott, és aki a Horthy-rendszer elején a nélkülözés és támadások miatt öngyilkosságot kísérelt meg. Fráter Zoltán könyvében azt vállalja, hogy bemutatja az ezerarcú Tersánszkyt, köteteinek sokféleségét, személyiségének különféle árnyalatait. „S végül Tersánszky Jenő nyilatkozik, akit sehol sem lehet megtalálni, mert mindig rohan s csak pillanatokban számolja az időt” – olvassuk. Korának egyik legizgalmasabb alakja szerencsére hosszú életet élt, gazdag életművet hagyott hátra, újrafelfedezése így sok izgalmat tartogat még. (Lakner Dávid)
Pléh Csaba: A megismerés vége. Gondolat Kiadó
Van abban valami megrendítő, amikor Pléh Csaba A megismerés vége címmel ír könyvet. Rögtön azzal indítva, hogy hite szerint a világnak sosem lesz vége, így annak megismerésének sem. Az egyes ember viszont elérhet élete végére, ő pedig 75 évesen úgy ítélte meg, ideje számot vetnie mindazzal, amit a megismeréskutatás a pályája során jelentett. Amit harminc–negyven éve mutatott be, az mára történetté vált, így másfajta rálátás nyílik kutatásai kezdetére is. A már huzamosabb ideje tartó járványhelyzet és a bezártság pedig arra indította, hogy rendet rakjon tudományos pályáján is. Nagyívű zárlat ez, ha zárlat egyáltalán, mindenesetre egy fontos életút sarokköve lehet a későbbiekben. (Lakner Dávid)
Zalka Csenge Virág: A varjúherceg. Móra Kiadó
A Ribizli a világ végén – Régi magyar népmesék mai gyerekeknek és A kalóz királylány – Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek című kötetek szerzője, Zalka Csenge Virág korokon és földrészeken átívelő történeteket gyűjtött most egy csokorba. Legújabb mesegyűjteménye, A varjúherceg megmutatja, élhetünk bárhol és bármikor a földön, a történeteink végső soron mindig ugyanazok. Hamupipőke lehet fiú, a három kismalac erdei manó, a magyar király legkisebb lánya a török padisah legfiatalabb fia, az égig érő paszuly Eigugu fája, a Marcipán királyfi és Betta pedig végső soron A szépség és a szörnyeteg olasz mása. Míg Aesopusnál a teknős és a nyúl futott versenyt egymással, addig Madagaszkáron ugyanezt a történetet a vaddisznóval és kaméleonnal ismerik, a kirgizek a kullanccsal és a teknőssel mesélik. A Varjúherceg egy egész világot felölel: akad benne cajun, haiti kreol és oroquen mese, skót történet a Hebridákról, a Hamupipőke libanoni változata, de kiderül belőle az is, hogy nemcsak a Tündér Ilona és Árgyélus királyfi az egyetlen magyar mese, ami az elvesztett, majd újra megtalált feleségről szól. Sándor és Aranka történetét magyar huszárok mesélhették még egymásnak a szabadságharc előtti években. (Makrai Sonja)
Zsigmond Gábor: 500 jármű Magyarországon. Holnap Kiadó
Bemutattuk a restaurált és (eredeti motorjával!) üzemképessé tett Farosunkat. Tizenkétezer restaurálási munkaóra alatt pikk-pakk elkészült! – írta nemrég Facebook-oldalán Zsigmond Gábor, a Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese. Megfigyelésem szerint ez a lelkesültség általában is jellemzi a járművekkel szerelemből foglalkozó szakembereket – nem csoda, hogy Zsigmond új könyve, az 500 jármű Magyarországon lapjairól ugyanez sugárzik. A szép kiállítású kötetből megtudhatjuk, mióta közlekedünk villamossal, mikor építettek tengeralattjárót Budapesten, miért nem lehet trolival utazni Budán, melyik magyar tudóshoz kötődik a holdautó tervezése – és még nagyon sok érdekességet a közlekedés világából. Vonatok, régi autók, hajók, katonai járművek, repülők, valamint űrben lebegő eszközök sorakoznak a könyvben, amely élvezetes formában mutatja be a közlekedés magyarországi történetét. (Wekerle Szabolcs)
Korábbi cikkünkben is ajánlottunk könyvheti megjelenéseket, kattintson!
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/36. számában jelent meg, szeptember 3-án.
