Legyőzhetők-e Kaczynskiék?

A lengyel pártok már az őszi parlamenti választásokra készülnek. Az addig vezető úton csak egy állomás – igaz, fontos megálló – az európai választás. A tét, hogy legyőzhetők-e Kaczynskiék. Ennek érdekében fogott össze az ellenzék egy része, s ennek megakadályozására erősíti szociális programját a kormányzó párt. Az EP-választások előtt a tanárok immár harmadik hete tartó sztrájkja borzolja a kedélyeket.  

Már a középiskolai érettségik megtartását veszélyezteti a pedagógusok április eleje óta tartó sztrájkja. A középiskolai felvételinek tekintett, a kilenc, illetve nyolc évfolyamos általános iskolai oktatást záró vizsgákat a munkabeszüntetés ellenére sikerült lebonyolítani. Az írásbelikhez az iskolaigazgatók a pedagógusképzettséggel rendelkező önkéntesekből toborozták a felügyelőket azokon a helyeken, ahol a sztrájkoló tanárok a vizsgák idejére sem akarták felfüggeszteni akciójukat. Az oktatásügyi tárcánál több mint tízezer önkéntes jelentkezett.

Ez is mutatja, hogy a társadalmat megosztja a pedagógusoknak a béremelés kiharcolása mellett az oktatási rendszer most folyó reformja ellen tiltakozó akciója. A TVN kereskedelmi hírtelevízió által megrendelt, közvélemény-kutatás szerint a sztrájkot a lengyelek 49 százaléka ellenzi, 47 százalék pedig támogatja. Az április 8. óta tartó határozatlan idejű munkabeszüntetéshez a sztrájkoló szakszervezetek, a ZNP és a Forum ZZ múlt heti adatai szerint az általános és a középiskolák, valamint az óvodák csaknem 75 százaléka csatlakozott. Az oktatásügyi tárca szerint ezzel szemben csak az intézmények mintegy felében sztrájkoltak.

A mintegy 200 ezer tanárt tömörítő ZNP, valamint az FZZ eredetileg havi ezer zlotyt (mintegy 75 ezer forintot) elérő béremelést követeltek, jelenleg 30 százalékos fizetésemelést szorgalmaznak, amely az idei év folyamán három lépésben következne be. A kormány közben ahhoz a megállapodáshoz tartja magát, amelyet a sztrájkot megelőző napon a harmadik szakszervezettel, a mintegy 80 ezer pedagógust képviselő Szolidaritással a 2019-re vonatkozó, összességében 15 százalékos béremelésről és egyéb engedményekről írt alá. A lengyel általános és középiskolai tanárok fizetését 2008 óta csak minimálisan emelték, jelenleg egy tapasztalt pedagógus bruttó alapfizetése körülbelül 3600 zloty (körülbelül 270 ezer forint), egy kezdő tanár pedig ennek nagyjából a felét kapja. A lengyelországi átlagfizetés mintegy ötezer zlotyt (mintegy 370 ezer forint) tesz ki.

A sztrájk kapcsán dúl a vita a kormány szociális és gazdasági programjáról. Az ellenzék és egyes szakértők szerint a Jog és Igazságosság (PiS) politikája veszélyezteti az ország gazdasági stabilitását. Mindenekelőtt az 500+ elnevezésű programot bírálják. Nem véletlenül, hiszen a PiS nem utolsó sorban a családokat hatékonyan támogató csomag miatt stabilan tartja a 40 százalék körüli népszerűségét. A Polgári Platform (PO) azt rója fel Kaczynskiéknak, hogy a program kibővítése – már az első gyerek után is jár például a támogatás – 40 milliárd zlotyba kerül, miközben a költségvetés hiánya az idén feltehetően átlépi az EU által meghatározott plafont. Mondják ezt annak ellenére, hogy az előrejelzések szerint az ÁFA és egyes adók, így például az alkoholra és az elektronikus cigarettákra kivetett jövedéki adó emelésével a büdzsé bevételei növekednek, és meghaladják a kiadásait. Az is a kormány érveit erősíti, hogy a Bloomberg elemzői szerint a lengyel gazdaság jobb állapotban van, mint a spanyol.

A kampányban ugyanakkor a szociális demagógia mellett az érzelmek is magasra csapnak, ami tovább erősíti az ország ideológiai, földrajzi és szociális megosztottságát. A pedagógusok és a kormány között elhúzódó vita az elit és az egyszerű emberek szembeállításával szintén ebbe az irányba hat, ami egyes elemzők szerint oda vezethet, hogy a vesztes nem ismeri majd el az őszi választások eredményét. Ezért aztán nem csak az érettségik közelsége miatt lenne kívánatos a pedagógus szakszervezetek és a kormány megegyezése. A pártok közötti kiélezett verseny azonban nem segíti ezt. Az ellenzéki szövetség immár megközelítette a PiS-t, ám továbbra sem nem lehet tudni, hogy ez az összefogás mennyire tartós. Ráadásul e két erőn kívül még ott van még nagyjából 10 százalékos táborával Biedron nemrégiben alakult Tavasz (Wiosna) nevű pártja, amely meglehetősen liberális programjával az ellenzéktől vesz el szavazatokat. Az őszi megméretés főpróbájának tekintett európai választások mindenesetre pontosabb irányt mutatnak majd az erőviszonyokról.