30 ezer bosnyák márkát, azaz nagyjából 5 millió forintot fizetett áldozatának az a két elkövető, akik a boszniai háború idején megerőszakolták a nőt – mondta el Nedžla Šehić szarajevói ügyvéd a BIRN balkáni oknyomozó hálózatnak. Hozzátette azt is, hogy ez volt az első alkalom, amikor Boszniában a tettesek kártérítést fizettek azért a báncselekményért, amit elkövettek a háború idején.
Az 1992 és 1995 között zajló boszniai háborúban számtalan alkalommal követtek el nemi erőszakot a különböző etnikumok tagjai, azonban a legtöbb ilyen eset a boszniai szerb hadsereghez, illetve az országban tevékenykedő szerb paramilitáris alakulatokhoz kötődik. A becslések 10 és 12 ezer közé teszik az áldozatok számát, de olyan becslés is napvilágot látott már, amely szerint 50 ezren lettek nemi erőszak áldozatai. A nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék – a köznyelvben csak Hágai Nemzetközi Törvényszék – emellett kimondta, hogy a háború idején elkövetett szisztematikus nemi erőszak, illetve a szexrabszolgaság emberiesség elleni bűntett volt. S bár ezt nem sorolják a népirtás körébe, sokak szerint a bosnyák nők ellen elkövetett szervezett, szisztematikus nemi erőszakcselekmények egy nagyobb hadjárat részei voltak.
Hová lettek a délszláv háború eltűntjei? | Magyar Hang
Évtizedek után sem tudni semmit azoknak a sorsáról, akiknek a kilencvenes években veszett nyoma az egykori Jugoszlávia területén. Ráadásul az eltűntekről érkező hírek újra és újra felszaggatják a sebeket, amelyek begyógyítása mintha nem különösebben érdekelné az utódállamok kormányait. Időnként viszont sikertörténetek is akadnak.
A Balkan Insight cikkéből kiderül: a boszniai bíróságok már több tucat ítéletet hoztak a háboú idején elkövetett nemi erőszakcselekmények ügyében, újabban pedig ítéletben kötelezik a tetteseket, hogy fizessenek kártérítést az áldozatuknak. Ezzel a sértettek helyzetét igyekeznek megkönnyebbíteni, akiknek így nem kell külön polgári pert indítaniuk a bíróságon.
Ugyanakkor a mostani eset volt az első, hogy a kártérítést ki is fizették. Ennek kapcsán az ügyvédnő elmondta: nehéz biztosítani, hogy az áldozatok megkapják a pénzt, ugyanis az esetek 95 százalékában az elítélt elkövetők arra hivatkoznak, hogy nincs erre elég forrásuk, illetve már rendelkeztek a vagyonukkal. Tovább nehezíti a helyzetet hogy az ilyen tartozások rendezésére nincs bevett jogi mechanizmus az országban.
Hasonlóan vélekedik Bakira Hasečić, a Nők - a háború áldozatai nevű civil szervezet elnöke is, aki szintén megerősítette, hogy az elkövetők most másokra ruházzák át a vagyonukat, hogy elkerüljék a kártalanítás kifizetését. – Ha van bennük bármiféle lelkiismeret, ha bármi emberi van bennük, önként kellene beleegyezniük a kártérítés kifizetésébe, amire a bíróság kötelezte őket – tette hozzá Hasečić.
