HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Duda győzött,...

Duda győzött, ám a második forduló dönt Lengyelországban

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Július 12-én a második forduló dönt a lengyel elnökválasztásokon. Az első fordulóban az előzetes esélyeknek megfelelően a hivatalban lévő államfő, Andrzej Duda végzett az élen, megelőzve a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) vezette Polgári Koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármestert. A két fő esélyes az exit poll becslés alapján 41,8, illetve 30,4 százalékot szerzett az átlagosnál magasabb, 62,9 százalékos részvételi arány mellett. Az előző, 2015-ös elnökválasztás első fordulójában a jogosultak csak 49 százaléka járult az urnákhoz, míg a legmagasabb, 65 százalékos részvételt az 1995-ös elnökválasztáson mérték.

Az Ipsos exit pollja alapján a harmadik helyen a függetlenként induló liberális katolikus újságíró, Szymon Holownia futott be 13,3 százalékkal. Őt 7,4 százalékkal a radikális nemzeti és az újliberális pártok koalícióját, a Konföderációt képviselő Krzysztof Bosak végzett. A vártnál rosszabbul szerepelt a 2,9 százalékot elért Robert Biedron melegjogi aktivista, baloldali EP-képviselő és az exit poll alapján mindössze 2,6 százalékot hozó Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, a Lengyel Parasztpárt elnöke. A választáson 11-en indultak, Marek Jakubiak 0,5, Stanisław Żółtek 0,3, Waldemar Witkowski 0,3, Paweł Tanajno 0,3, Mirosław Piotrowski pedig 0,2 százalékot érhetett el.

Mindez azt jelenti, hogy az eredmények lényegében a papírformának megfelelően alakultak, és az második forduló dönt. Az esélyes továbbra is inkább Andrzej Duda, ám július 12-re kettőjük között már hibahatáron belüli különbséget prognosztizálnak a közvélemény-kutatók. A bizonytalanságot csak erősíti, hogy míg Duda a várakozásoktól másfél-két százalékkal elmaradt, addig Trzaskowski nagyjából ennyivel jobban teljesített. A következő két hétben tehát kiélezett kampány várható, és döntő lehet a mozgósítás mellett az, hogy a kiesett jelöltek ki mellett állnak ki. A négy jobboldali induló nagy eséllyel Dudát erősíti majd, míg Holownia már előre bejelentette, hogy amennyiben nem jut a második fordulóba, akkor az ő arra kéri a támogatóit, hogy Trzaskowski mögé álljanak be.

Lengyelországban május 10-én tartották volna az elnökválasztást, ám a voksolást a járvány és belpolitikai viták miatt el kellett halasztani. A választásokon 27 230 helyen több mint 30,2 millió választásra jogosult szavazópolgár voksolhat, ebből 374 ezren külföldön. A voksolás a koronavírus-járvány miatt vegyes, hagyományos és levélformában is lehetséges. Az utóbbi szavazási módszerre a lengyelországi választókerületekben csaknem 185 ezren, külföldön pedig 343 ezren regisztráltak.

A lengyel államfőnek – részint a közvetlen választás miatt is – viszonylag jelentős, nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka, de ami a legfontosabb, hogy megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm az újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A PiS-nek nincs ekkora többsége az alsóházban.

Levelet írt a lengyel miniszterelnöknek Orbán Viktor

A választás igazi tétje tehát belpolitikai. Mivel Lengyelország parlamenti-elnöki köztársaság, az államfő közepesen erős jogkörökkel rendelkezik, így politikai szerepe nem csupán formális. Ezért aztán számít, hogy adott időszakban ugyanaz a politikai erő adja-e az elnöki és a kormányfői posztot. Ha igen, akkor a politikai élet kevésbé turbulens. E tekintetben tehát lényeges, hogy marad-e Andrzej Duda vagy az ellenzék jelöltje, a varsói főpolgármester Rafal Trzaskowski fut be. Utóbbi esetben meglehetősen viharos belpolitika várható, főképp úgy, hogy a parlament felsőházában is az ellenzék van többségben.

Nem véletlen tehát, hogy Duda szerint a lengyelek most nemcsak elnököt választanak, hanem a kormány és az elnök együttműködésének modelljéről is szavaznak. Ezzel a PiS egyértelműsíti, hogy most a belpolitikai stabilitás is a tét, ami a járvány miatt válságos helyzetben kiemelt jelentőséggel bír. Az ország stabilitását azonban Trzaskowski győzelme sem ingatná meg, a belpolitikai élet azonban viharosabb lenne. Duda bukásának még egy üzenete lenne. Konkrétan az, hogy verhető a jelenleg kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság. Egy ilyen forgatókönyv nagy eséllyel Kaczynskiék hatalmának gyengülését jelentené, és új lendületet adna az évek óta gyengélkedő ellenzéknek. Egy szóval, a kormánypárt számára ez lenne a vég kezdete.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Stier Gábor
Stier Gábor
A Magyar Hang külpolitikai szakújságírója, a Moszkva tér főszerkesztője

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

40,944lájkolóTetszik
3,805követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Fogy a levegő – Magyar Hang-ajánló

Interjú Ascher Tamással és Tompa Andreával. Abszurd komédia karanténra és drága tesztekre. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Az emlékiratain dolgozik Sharon Stone

Az Elemi ösztön legendás színésznője a könyvkiadó szerint „szabadszájúan” ír karrierjéről, magánéletéről és súlyos agyvérzésének következményeiről.