A biztonság és a rend lett mostanra a legfontosabb kampánytéma Svédországban, ahol vasárnap tartanak parlamenti választásokat. A skandináv államot ugyanis az elmúlt időszakban számos tragikus kimenetelű bűncselekmény rázta meg, amelyek a gyanú szerint szervezett bűnözői körökhöz köthetők. A szavazók gyors megoldásokat várnak.
Svédországban a közbiztonság kérdése iránti fokozott érzékenység nem ma kezdődött, hiszen az elmúlt években folyamatosan nőtt a bandaháborúk áldozatainak száma, a probléma egyre élesebbé vált. Habár a szociáldemokraták által vezetett kormány korábban azt ígérte, hogy felveszi a harcot a szervezett bűnözéssel, a halálos lövöldözések száma múlt évben is rekordot döntött. Sokan ezt a svéd kormány elhibázott bevándorláspolitikájának számlájára írják, azonban a képlet ennél jóval bonyolultabb. Legutóbb augusztus közepén került sor egy tragikus esetre, amikor egy tinédzser lövöldözni kezdett a malmői Emporia bevásárlóközpontban: ekkor egy férfi vesztette életét, ketten pedig megsérültek. Az ellenzéki pártok most a szociáldemokraták közbiztonságra tett ígéreteit kérik számon a kormányon és rendcsinálást ígérnek az országban.
A szociáldemokraták helyzete persze cseppet sem volt könnyű az elmúlt ciklusban. Emlékezetes: Stefan Löfven hét év kormányzás után, múlt év augusztusában jelentette be, hogy novemberben másodszor is lemond a kormányfői tisztségről, miután még júniusban elvesztette a jobboldali Svéd Demokraták által ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt a Riksdagban, vagyis a svéd parlamentben. Bár a fiaskó után a koalíció még júniusban újra megválasztotta kormányfőnek, Löfven másodszor is a lemondás mellett döntött. Utódjául tavaly novemberben a szociáldemokraták és a zöldek koalíciójának élére Magdalena Anderssont választották meg, ám az utóbbiak a koalíció költségvetésének leszavazása miatt még aznap kihátráltak együttműködésből, így az új miniszterelnöknek még aznap már le is kellett mondania. Pár nap múlva azonban ismét megválasztották, immáron egy egypárti, kisebbségi szociáldemokrata kormány élére. Mivel a 349 tagú svéd parlamentben a szociáldemokratáknak 100 mandátumuk van, az elmúlt időszakban a kormánynak külső támogatókra is szüksége volt: a Centrum Párt, a Baloldali Párt és a Zöld Párt segített nekik a döntések meghozatalában. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni, hogy a kormánynak még így is csak szűk többsége volt a parlamentben egy olyan helyzetben, amikor terítékre került egy különösen érzékeny téma: Svédország csatlakozása a NATO-hoz.
Noha a szociáldemokraták az elmúlt évtizedekben az ország katonai semlegessége mellett kardoskodtak, az ukrajnai háború megváltoztatta a közvélekedést, így a szocdemek is felülvizsgálták az álláspontjukat. A Zöld Párt azonban továbbra is ellenzi a NATO-csatlakozást, a Baloldali Párt pedig népszavazást tartana a kérdésről. Stockholm mindenesetre májusban beadta felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajna ellen indított orosz támadásokra hivatkozva.
A fő kampánytéma így a bűnözés elleni harc lett, ami összefonódott a migránskérdéssel. A Mérsékelt Párt azt ígérte, hogy Dánia és Norvégia szintjére csökkentik le a bevándorlást, és a menedékjogi szabályozást is szigorítják. Hozzájuk képest is keményebb álláspontot képviselnek a Svéd Demokraták, akik egyáltalán nem fogadnának be több migránst. A párt határozottsága máris sokat hozott a konyhára, augusztusban a támogatottságuk meghaladta a rivális jobboldali Mérsékelt Párt népszerűségét.
Magdalena Andersson pártja mégis optimistán néz a jövőbe, mert a szocdemek népszerűsége november óta felívelőben van. Más kérdés persze, hogy talál-e maga mellé megfelelő számú koalíciós partnert vagy külső támogatót az a párt, amelynek az ellenzékével egyre jobban azonosul a svéd társadalom.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/37. számában jelent meg szeptember 9-én.
